Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia
DR. NAGY ANTAL MIHÁLY Dr. Nagy Antal Mihály TÖRTÉNELEM ÉS KRONOLÓGIA1 Nem kétséges, hogy a kettő - történelem és kronológia - szorosan összetartozik. A történelmi események az időben mennek végbe: évekhez, hónapokhoz, napokhoz, sőt órákhoz kötődnek. Lényegében vitathatatlan, hogy a történelem határozza meg a kronológiát. A probléma abban van, hogy különösen a korai ókor számos történelmi eseményéről nincsenek pontos, megbízható kronológiai adataink. Sok biztosnak vélt kronológiai meghatározás feltevésekre, következtetésekre, összehasonlításokra épül. Van valamilyen kronológiai adat, dátum, amit a tudósok elfogadnak, s aztán ehhez a dátumhoz igazodva határozzák meg a történelmi események időpontjait. így következik be a kézenfekvő tétel fordítottja: nem a történelem határozza meg a kronológiát, hanem a kronológia a történelmet. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a történelmi események időbeli elhelyezése a kronológiai számít- gatások játékává válik. A kérdést az teszi súlyossá, hogy e játék során szabad teret kap a fantázia, és számos történeti tudósítás és esemény hitelessége kérdésessé válik. Lássuk mindezt egy konkrét példán! Ismeretes az Egyiptomból való kivonulás (exodus) korai és kései datálásának a kérdése. A bibliai tudósítások szerint (lKir 6:1; Bir 11:15-27) az exodus Kr.e. 1447-ben volt. Ez az ún. korai datálás. A 2Móz 1:11 említi Ramszesz városát, amit a rabszolgaságba kényszerített zsidók építettek. A tudósok ebből arra következtettek, hogy az elnyomás fáraója II. Ramszesz volt, ezek szerint az exodus Kr.e. 1270- ben történt. Ez az ún. kései datálás. A tudósok körében a kései datálás hosszú ideje megkérdőjelezhetetlen dogmává lett. Ez azt jelenti, hogy a Bibliában tudósított történelmi események időrendjét ehhez igazították. Bekövetkezett, hogy a kronológia határozta meg a történelmet. Kiderült ugyanis, hogy a kései datálás- hoz igazodva a bibliai tudósítások nem felelnek meg az igazságnak, a tényeknek, tehát nem hitelesek. Legismertebb, kiemelkedő példa Jerikó elfoglalása (Józs 6). A bibliai tudósítás szerint Jerikó rendkívül megerősített város volt, amit Izráel isteni csoda 1 David M. Rohl: Pharaonen und Propheten c. könyve alapján 106
