Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Vági László: Egy nyugdíjas lelkipásztor gondolatai az őkumenéről
EGY NYUGDÍJAS LELKIPÁSZTOR GONDOLATAI AZ ÖKUMENÉRÖL Ebbe a beindított s azóta is tartó önkritikus szemléletbe jól beleillik az ökumené felvállalása. Hivatalosan kimondatott, hogy a kereszténység ama megosztottsága, melyért a katolikus egyház vállalja a ráeső felelősséget, "kétségtelenül ellenemond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot, és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését." Közben kiderült, hogy az a teológiai fogalomrendszer, melynek alkalmazásával dúltak a nagy teológiai csatározások, korunkban egyre használhatatlanabbá válik a mai emberek megközelítésére, így aztán a keresztény egyházak mindegyike keresi az új nyelvet, s e keresés közben döbben rá arra, hogy a megtalálandó új nyelv többé nem lesz alkalmas valódi vagy mondva csinált hittani nézeteltérések megfogalmazására. Sokan mondják, hogy az egyházak keresik önmagukat. Ez szinte egyet jelent azzal, hogy keresik nyelvüket, s teszik ezt valóban a Krisztus felnőttség felelősségével, s közben egymással kezdenek azonos nyelven szólni. Kezdődnek a lényegek kiemelkedni, a mellékesek alámerülni. Készül a Lélek-adta új nyelv, s az ökumenikus lesz. Felnőtt keresztények nyelve. Mit értek ökumenikus nyitottság alatt? Mikor a boldog emlékű XXIII. János pápa összehívta a 11. Vatikáni Zsinatot, ablaknyitásról beszélt. Arról, hogy az Egyháznak rá kell nyitnia érdeklődését jobban a világra, ki kell puhatolnia, mi baja van a világnak, meg kell tanulnia értékelni a mai embernek érdeklődését, annak irányát. Az természetes, hogy elsősorban a testvéregyházak felé kell nyitnia, s egész őszintén hinnie kell abban, hogy a Szentlélek minden keresztény egyházban működik. A Zsinat aztán kifejezetten nagyra értékelte a Keleti Egyház liturgiáját, annak végtelenül gazdag üzenettartalmát, és dicsérte a protestáns egyházak követésre méltó, elmélyült viszonyát az írott Kinyilatkoztatással, a Bibliával. Biztos vagyok benne, hogy ennek a nyitottságnak sokoldalúan és messzemenően kölcsönösnek kell lennie. Ez annyit jelent, hogy meg kell tanulnunk boldogan megélnünk azt a hitbeli azonosságot, mely minden történelmi viharok ellenére azért maradt meg, mert a Szentlélek vigyázott rá. Méghozzá jobban, mint ama golgotái katonák Jézus varratlan köntö101
