Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Dr. Frank Sawyer: How can we go forward? (Hogyan tovább?)

DR. FRANK SAWYER ventjét, a keleti filozófia újból értelmezését, értelem tágító drogo­kat, és a hippi mozgalom szimbolizálta kulturális változásokat, valamint egy új baloldali szocialista forradalmat, amely a kapita­lizmus leleplezését hirdette. A fiatalok a nyugati társadalom megújulását követelték. A Beatles tehát az eljövendő posztmodern korszak hullá­main lovagolt. Amikor szociológusok posztmodernizmusról be­szélnek, azt értik ezen, hogy a nagy bizonyosságok, az egységről szóló történetek, a modern korszak építőelemei szétesőben van­nak. Ilyen építőelemek voltak a vallás, demokrácia, tudomány, technika, kapitalizmus ill. szocializmus. A posztmodern magatar­tás arra tanítja az embereket, hogy megkérdőjelezzék ezeket a mozgalmakat és egyéni válaszutakat keressenek, amelyek értel­met adnak a pillanatnak. Ugyanakkor, új mozgalmak jöttek létre, idetartoznak az értelem tágító drog-filozófiák, új ökológiai érde­kek, feminista nézetek, jóga meditációhoz fordulás, és valami másnak a keresése, mint amit a kapitalista társadalom eddig kí­nált. Korunkban ez olyan pluralista helyzethez vezetett, amelyben az egyén életszemlélete többé már nem egyértelműen a család­tól, egyháztól, környezettől, vagy iskoláktól öröklődik át. Ma „küzdelem folyik a világ leikéért”.1 ... 5 j : .'vyt /': Többdimenziós megközelítések A Beatles zenéje és azoknak szerzői: John Lennon és Paul McCartney különféle stílus- és témaváltáson' mentek át. Hűen a posztmodern irányzathoz, sok daluk játékos, érzékeny, cinikus, minden nagy ideológiába vetett hitet megdöntő, ugyanakkor he­lyenként nagyon humánus, nagyobb igazságosságot és a gyorsan változó, technika uralta társadalmak okozta széttöredezettségből a teljes ember számára felgyógyulást keréső. John Lennon világ­nézeti kérdéseket tesz fel olyan egyéni dilemmákkal egybeszőve, amelyek őbenne, vagy nagy számú hallgatóságában merültek fel. Minél kifejezőbb zenére és szabadabb stílüsra törekedett. Ez a szabadságkeresés korábban már kifejezésre talált más művészeti mozgalmakban: pl. Van Gogh, Dali és Picasso festészetében. A zene világában ugyanezt megtalálhatjuk a jazzben, rock and roll- ban, majd később a hard rockban. Nyugaton a 60-as és az azt-Howard A. Snyder: Earth Currents: The Struggle for the World’s Soul (Nashville: Abingdon Press, 1995) 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom