Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Frank Sawyer: How can we go forward? (Hogyan tovább?)
DR. FRANK SAWYER ventjét, a keleti filozófia újból értelmezését, értelem tágító drogokat, és a hippi mozgalom szimbolizálta kulturális változásokat, valamint egy új baloldali szocialista forradalmat, amely a kapitalizmus leleplezését hirdette. A fiatalok a nyugati társadalom megújulását követelték. A Beatles tehát az eljövendő posztmodern korszak hullámain lovagolt. Amikor szociológusok posztmodernizmusról beszélnek, azt értik ezen, hogy a nagy bizonyosságok, az egységről szóló történetek, a modern korszak építőelemei szétesőben vannak. Ilyen építőelemek voltak a vallás, demokrácia, tudomány, technika, kapitalizmus ill. szocializmus. A posztmodern magatartás arra tanítja az embereket, hogy megkérdőjelezzék ezeket a mozgalmakat és egyéni válaszutakat keressenek, amelyek értelmet adnak a pillanatnak. Ugyanakkor, új mozgalmak jöttek létre, idetartoznak az értelem tágító drog-filozófiák, új ökológiai érdekek, feminista nézetek, jóga meditációhoz fordulás, és valami másnak a keresése, mint amit a kapitalista társadalom eddig kínált. Korunkban ez olyan pluralista helyzethez vezetett, amelyben az egyén életszemlélete többé már nem egyértelműen a családtól, egyháztól, környezettől, vagy iskoláktól öröklődik át. Ma „küzdelem folyik a világ leikéért”.1 ... 5 j : .'vyt /': Többdimenziós megközelítések A Beatles zenéje és azoknak szerzői: John Lennon és Paul McCartney különféle stílus- és témaváltáson' mentek át. Hűen a posztmodern irányzathoz, sok daluk játékos, érzékeny, cinikus, minden nagy ideológiába vetett hitet megdöntő, ugyanakkor helyenként nagyon humánus, nagyobb igazságosságot és a gyorsan változó, technika uralta társadalmak okozta széttöredezettségből a teljes ember számára felgyógyulást keréső. John Lennon világnézeti kérdéseket tesz fel olyan egyéni dilemmákkal egybeszőve, amelyek őbenne, vagy nagy számú hallgatóságában merültek fel. Minél kifejezőbb zenére és szabadabb stílüsra törekedett. Ez a szabadságkeresés korábban már kifejezésre talált más művészeti mozgalmakban: pl. Van Gogh, Dali és Picasso festészetében. A zene világában ugyanezt megtalálhatjuk a jazzben, rock and roll- ban, majd később a hard rockban. Nyugaton a 60-as és az azt-Howard A. Snyder: Earth Currents: The Struggle for the World’s Soul (Nashville: Abingdon Press, 1995) 70