Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság
DR. BENKE GYÖRGY A reformátorok élete, munkássága mind bizonysága annak, hogy milyen eleven kapcsolatban voltak Európa többi, a reformáció által megújított országával. De hadd emeljek ki még valakit, a második reformatori nemzedékből. Valakit, aki nem is reformátor volt, hanem fejedelem, de mint fejedelem, reformátor volt a magyar nép politikai, társadalmi és tudományos életében. Bethlen Gáborról szólok, hogy csodálkozzunk el azon, hogy a török hódoltság, a sok nyomorúságot jelentő hosszú háború, a 30 éves vallásháború ellenére milyen eleven és gyümölcsöző - kölcsönösen gyümölcsöző - kapcsolatot tudott kiépíteni és megtartani Európa nyugati országaival. Bethlen Gábor udvara európai volt. Nemcsak királyi fényűzést honosított meg, hanem a szellemi életet is újra fénylővé tette. A gyulafehérvári fejedelmi udvarból messze sugárzott a nemzeti kultúra. Itáliát tekintette a műveltség eleven forrásának. Építészt, üvegfúvót, zenészt, színészt, táncmestert, festőt, szobrászt, stukkátort, ötvöst, ékszereket, selymet, bársonyszövetet Velencéből hozatott. Páduába küldte építészetet tanulni egyik alumnusát, filozófia és politika tanulására egy másikat. De különösen nagy gondot fordított a prédikátorok képzésére, akiket meg lehetett találni a legjelesebb európai egyetemi városokban, mint szorgalmas diákokat: Wittenbergben, majd Heidelbergben, Marburgban, később holland és angol nagyhírű iskolákban is. Szepsi Csombor Márton a 17. században így ír a peregrinációról: "Heidelbergbe minden nemzetségek, de főképpen a magyar tanulók sietnek". Milotai Nyilas István, debreceni püspök így ír Bethlen Gábornak erről a túl nem becsülhető kultúrfelelősségé- ről: "Fölséged az,... ki sok jeles ifjút panasztalan költségével taníttata, és ez országban istenesen letelepíte, annyira, hogy majd alig vagyon Erdélynek olyan szurdékja, melyet fölséged tudós emberekkel meg nem rakott volna." Világnézetét kialakító tanácsadói kálvinista prédikátorok voltak. l.Jakab királynak "Királyi ajándék" c. könyvét, mely a jó keresztyén uralkodó feladatára és kötelességére tanított, Szepsi Korotz György magyarra fordította és 1612-ben kiadta. Levelezésben állt Bethlen Gábor Parsus Dávid heidelbergi professzorral, aki a maga fejedelmének tanácsadója volt. Mikor megkapta tőle Irenicum c. könyvét, mely az államok egységre jutását szorgal46
