Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság
DR. BENKE GYÖRGY Dr. Benke György KERESZTYÉNSÉG ÉS EURÓPAISÁG A 90-es évek eleje óta sokat olvashatunk és hallhatunk arról, hogy Magyarország úton van a felé a cél felé, hogy újra Európához tartozzék. A "vasfüggönynek" 1989-ben történt lebontása óta, melyet a magyar kormány nagyjelentőségű politikai döntése indított el, az előző évtizedekéhez viszonyítva újtípusú kapcsolatba kerültünk a nyugat-európai országokkal. 1990. november 6-án országunk teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak, a 24. tagországként csatlakozott a Tanácshoz, és elsőként nyert felvételt a volt szocialista, Nyugaton ezt így mondták: kommunista országok közül. Egy kevés iskolás földrajztudással is feltehető a kérdés: Hát eddig nem volt Európában Magyarország? Európa az Atlantióceántól és a Földközi- tengertől az Uraiig terjed. Ha egy Európa térképre ránézünk, akkor láthatjuk, hogy országunk Európa közepén van, sőt még egy kicsit nyugatra a középponttól. Az európaiság azonban nem földrajzi hovatartozást jelent. József Attila sem arra gondolt, amikor Thomas Mannt úgy üdvözölte, mint "fehérek közt egy európait". Ha ezt mondjuk, hogy Nyugat- Európa vagy Kelet-Európa, ezek sem földrajzi fogalmak elsősorban. Korosztályom számára túl a földrajzi meghatározáson, nagyon is érzelmekkel és indulatokkal telített meghatározások ezek. A jaltai egyezménnyel új határokat húztak Európában, és e határok között a legfontosabb, legszigorúbb és legátláthatatlanabb a Keletet és Nyugatot elválasztó határ volt. Kelet-Európa és Nyugat-Európa két különböző gazdasági, társadalmi és politikai rendszert jelentett, és ennek a különbözőségnek a következményeit ki tudja meddig érezni fogúk. Jól emlékszem arra a rózsaszínű - igen, nem is piros-fehér- zöld színű, hanem rózsaszínű - Magyarország-képre, amit elemista koromban és kisdiák koromban kaptam. Elemista koromból hozom ezt a dalt: "Ha a világ Isten kalapja, Magyarország bokréta rajta." Az első latin közmondások között tanultuk meg ezt is: "Extra Hungáriám non est vita" - Magyarországon kívül nincs élet. Tudom, nem tényfeltáróak akartak ezek a dalok és közmondások lenni, hanem hazaszeretetre igyekeztek nevelni, arra, hogy "Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!" A jaltai egyez38
