Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Dienes Dénes: "Használni akarván ő nemzetének"

'HASZNÁLNI AKARVÁN Ő NEMZETÉNEK'

itt nálunk s mind Komáromban, Újvárban igen élőnk vele az ecclesiában, de hogy az musika az magyaroknál tudatlanságban vagyon, nehezen találják ki az nótáit..."1 A helyzet jó hetven év múlva sem változott: Tótfalusi Kis Miklós írja, hogy Nyugat- Európában énekessel, Bibliával mennek a hívek az istentiszteletre s "közöttök az éneklésnek néma hallgatója nintsen, hanem kitsinytó'l fogva nagyig felemelik szavokat. Vajha ollyat láthatna szemünk valaha a mi földünkben is." Vannak akik úgy vélik, hogy azért van a kántor, hogy énekeljen s "csak azoknak nyakokra vetik, mintegy terhet, az éneklést", "lgyekezzed a Soltároknak igaz nótájokat követni...azoktól már mi sokakban messze távoztunk..."1 2

A kép később sem nagyon változott, bár az 1700-as évek első felében Debrecenben Maróthi György, egy század múlva Patakon Ivánka Sámuel nagyszerű tehetséggel karolta fel a zsoltáréneklés ügyét. Az itt-ott megmutatkozó eredmény leginkább csak a szabályt erősítő kivétel volt, amit híven mutat 1758-ból Karantsi János siklósi lelkészről fennmaradt adat: "Ez Isten kegyelméből a kóták szerint való igaz éneklésnek módját ezen ekklésiában úgy felállította, hogy minden soltárokat ennek idejétől fogva a templomban a kóták szerént énekelnek...A melyre még eddig sehol is az egész magyar hazában reá nem mehettenek az ekklésiák igazgatói."3

Az idő haladtával ez a helyzet nemhogy javult, hanem századunk elején még nagyobb romlásban csúcsosodott. Az 1921. évi énekeskönyvben minden tekintetben torz formában jelentek meg a zsoltárok. A szöveg egy részét átdolgozták, a dallamok kiegyenlített formában kerültek hangjegyzésre.4 A romlás elleni küzdelmet Árokháty Béla neve fémjelzi.

A genfi zsoltárok tehát a kezdetektől a mai napig zenei szempontból komoly nehézséget támasztottak. A dallamok nagy része hosszú és csak nagy figyelemmel és fáradtsággal tanulható, a ritmus sokszor soronként változó, gyülekezeteink zenei iskolázottsága messze elmarad a zsoltárdallamok pontos megta1 Csomasz Tóth Kálmán i.m.

2 Misztótfalusi Kis Miklós: Szent Dávid Soltári i.m.

3 Csomasz Tóth Kálmán: Adalékok zsoltáréneklésünk történetéhez, Református Egyház, 1962. 225-226.

4 Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés, Bp. 1950.