Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1942
22 vasárnapokon s az egyes ünnepnapokon a községi templomban, télen pedig a főiskolai imateremben vettek részt növendékeink az istentiszteleteken. Október 31-én és böjti urvacsoraosztáskor úrvacsorával éltek. Minden hétfőn reggel közös áhítatot tartottak, a nap első óráját bibliaolvasással és imádsággal kezdték s a napi munkát is a hálókban tartott áhítattal fejezték be. Vasárnap reggelenként bibliakörökben tanulmányozták a bibliát. Március 12—13án az ifjúság számára csendes napot rendeztünk. A hazafias nevelés munkáját a nemzetnevelés határozta meg. A nemzethez való tartozás s a nemzetért való felelősség érzését igyekeztünk növendékeinkben kialakítani, megerősíteni. Nemcsak az egyes tárgyak óráin, hanem az egyes iskolai ünnepélyekkel, az ifj. egyesületek munkáiban, a levente-mozgalom hű szolgálatában, a társadalmi megmozdulásokban (leventegyűjtés stb.) való részvétellel egyaránt ezt a célt szolgáltuk. Imádsággal, aggódó szeretettel gondoltunk a békességünkért küzdő testvéreinkre s órákon, ünnepélyeken többször megemlékeztünk értünk hozott áldozataikról. Ezzel is a haza áldozatos szeretetét akartuk megerősíteni növendékeink lelkében. A mai kor követelményeinek megfelelően nagy súlyt helyeztünk a szociális nevelésre is. Mint a vallásos és nemzeti nevelés, úgy a szociális nevelés sem volt különálló ága nevelési munkánknak, hanem nevelésünk minden mozzanatában érvényesült. Nevelési munkánk minden lépése bő alkalmat nyújtott a szociális nevelés megvalósítására, de különösen az internátusi élet, az önképzőkör népművelési előadássorozata, az SDG. halászhomoki missziói munkája s regős falukiszállása, a szegény honvéd gyermekek számára karácsonyi ajándékként készített játékok, a „honvédek karácsonya" mozgalmában való részvétei szolgálták a szociális érzés fejlesztését. Nem feledkeztünk meg a művészi nevelésről sem. A zene, rajz és kézimunka órák mellett különösen az iskolai ünnepélyek, ifjúsági egyesületek összejövetelei, filmek bemutatása, könyvek, lapok olvastatása, rádió hallgatása stb. segítettek ebben a munkában. A szellemi nevelés mellett azonban nem hanyagoltuk el a testit sem. A testnevelési órák és leventefoglalkozások mellett különösen játékokkal, kirándulásokkal stb. szolgáltuk ezt a célt. 3. A tanítás és nevelés mellett különösen ügyeltünk az ifjúság kötelességteljesítésére, magaviseletére és önfegyelmezésére. A fegyelmi állapot kielégítő volt. Súlyosabb büntetést nem kellett alkalmaznunk, mert a szeretetteljes figyelmeztetés és növendékeinkkel való állandó törődés megelőzte s kiküszöbölte ezt. Látogatóink s azok, akikkel növendékeink összekerültek, elismeréssel nyilatkoztak növendékeinknek fegyelmezett és komoly magatartásáról, barátságos és udvarias viselkedéséről. Az e téren elért eredmény elsősorban az internátusi életben előírt s az intézet szellemének megfelelően kialakult munkarend következménye.
