Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1914

21 vannak látva s mindjobban szaporodnak azok a hasznos madarak, melyeket évekkel ezelőtt nálunk látni sem igen lehetett. Növendékeink az összes kerti munkálatokban résztvettek. Miután megfogyatkozott tanári karunk egyes tantárgyakat csak redukált óraszámban láthatott el, az órarendbe osztályonkint és hetenkint még egy-egy kertészeti órát állítottunk be, továbbá a helyettesítéseket is részben kertészettel foglaltuk le, sőt a kertben, a hét egyik vagy másik napján egy-egy órán még külön is dolgoztak növendékeink. A normális idők helyreálltával is üdvös dolog volna a növendékeket alkalmas időben, naponkint egy-egy órán át kerti munkával foglalkoztatni. A kertben két tábla szőlőt gondozunk; a kezelés és munkálás tokajhegyaljai módon történik. Két táblában Riparia-Portalisra oltott vörös és fehér Chasselas kerti csemege-fajtákat termelünk és szaporítunk. Az 1913—14-ik évi mostoha tél miatt a méhesben csak 3 törzs méh maradt. A minisztérium 350 koronát engedélyezett méhtörzsek beszerzésére. Beszereztünk 20 méhtörzset egyszerű gyékénykasokban, melyekbül elpusztúlt 4 törzs. Az idei szaporodás 23 természetes raj. A rajokat „Grand—Kovács" rendszerű kaptárakban helyeztük el. A méhes állománya ma 26 család és 16 paraszt kas, összesen 42 törzs. A kertészeti jutalmat, 20 kor. Micsanai János, IV. é. növendék kapta. Az intézet berendezése, miután intézetünk épülete új s a régihez mérten jelentékenyen megnagyobbodott, még nem teljes. Amint a váratlanul kitört világháború e munkálatot is megakasztotta, akként fog a béke után minden szükséges kívánalom kielégítést nyerni. Legalább így reméljük. Intézeti kertész: Gyulai Ede, aki már 16 évet töltött az intézet szolgálatában. Intézeti szolga: Szendrei József, aki mellett a szorgalmi időszakban még három szolga és egy súroló napszámos végzi a tisztogatási teendőket.