Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1881-83
9 vándor-tanár úr tartott elméleti s gyakorlati előadásokat intézeti növendékeink előtt. Az 1884. március 1-én az intézet homlokzatáról gyászlobogó hirdette intéze'ünk veszteségét. Hegedűs Lászlót, intézetünk egyik legbuzgóbb igazgató-tanácsosát, intézetünk antecessorának , a volt felekezeti képezdének megteremtőjét, kísértük örök nyugalma helyére, a temetőbe. Hegedűs L. halálával azon kapocs szakadt meg, mely intézetünket a múlthoz fűzé. Ő volt ugyanis az, ki még 1846-ban megpendité a Sárospatakon létesítendő praeparandia eszméjét; az ő fáradozásainak köszönhető főként, hogy a felekezeti képezde 1857-ben megnyílt. Ö volt előharcosa a főiskolai elöljáróság kebelében azon iránynak, mely 1869ben, midőn a nemzeti kormány kezében a közoktatásügy nemzeti irányú fejlődését biztosítva látta, üdvösnek találta a tanítóképzés ügyét az állam gondjaira bízni. Hegedűs volt egyik főeszközlője annak, hogy a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület, a felekezeti képezde beszüntetésekor a régi képezdei alap jövedelméből 3000 frt. évi segélyt biztosított az újonnan felállított állami intézetnek, mely járulék a legújabb időkig (Hegedűs haláláig), évenként ki is szolgáltattatott. Hegedűs az állami tanítóképezde ügyei iránt, mint annak igazgatótanácsosa, mindenkor meleg érdeklődést tanúsított, habár utóbbi időbeu országos képviselői állása által a fővároshoz lévén kötve, nem vehetett részt oly élénken intézetünk ügyeinek intézésében, mint régibb időben; de ez idő alatt is figyelemmel kísérte intézetünk fejlődését s n képviselőházban utolsó felszólalása is a képezdei tanárok anyagi helyzetének javítása érdekében történt. Méltó azért, hogy szivünkben hordozzuk emlékét kiknek érdekeit ő szívében hordozá. Áldott az ő emléke ez intézet kebelében! 1884. évi március hó közepén Dezső Gerzson, s.-tanár, megrongált egészségének helyreállítása végett három havi szabadságidőt kért; tantárgyait maguk között felosztván a tanári-kar tagjai, helyettesiték őt collegiális szívességgel a tanév végéig. A tanév vége felé fejeztetett be az intézeti könyvtár reudezése, mely különösen amiatt vált szükségessé, hogy az Erdélyi-féle könyvtár külön kezelése feleslegesnek, sőt hátrányosnak bizonyult. Macskássy Sándor, könyvtárőr egyesité az Erdélyi-féle könyvtárat az új könyvtárral, készített egy betűsoros ós egy szak-katalogust, kihagyta a duplumokat és értéktelen munkákat, melyek aztán részint, az ifjúsági könyvtárban helyeztettek el, részint mint ócska papir, elárvereztettek. 1884. juníus 18-án ismét meglátogatta intézetünket Nagy Zsigmond, méhészeti vándor-tanár.