Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

s Nagyon érthető, hogy az orthodox papság ellenében (mely a világi rendeknek csak az egyház és iskolák fentartása s a terhek viselése körül engedett tért) a világiak pártolták Tolnai János presbiterialis törekvéseit; mindazáltal Tolnai Jánosnak ezúttal engednie kellett, az általa kiküszöbölt könyvek (különösen a Keckermann-féle logika) köz­tekintélylyel vitettek vissza az iskolába, sőt a tanulók közé átharapód­zott versengés másként lecsilapitható nem lévén, Tolnainak távoznia kellett. Tekintélyes egyházakban (Miskolcon, Tokajban) viselt aztán papi hivatalt, de az egyházi szervezet s a liturgia terén behozott némely újításaiért itt is üldözték, sőt a szatmár-németii zsinaton (1646­ban) hivatalától is megfosztották. Azonban már 1649-ben újra a pataki iskola élén találjuk őt, hova Lorántfy Zsuzsánna eszközlésére hivatott meg s hol 1656-ig kiváló érdemeket szerzett magának. A papi rend­szer híveinek halála után Tolnai Jánosnak nem volt többé baja az újítások miatt, bár ezután a fejedelemasszony szárnyai alatt s Med­gyesi udvari pap társaságában, még határozottabb terjesztője lett a presbiteri rendszernek. Egyházkormányzati elvei a magyar ref. egy­házban ma már érvényre jutottak, bölcsészeti irányát a közvetlen követ­kező időkben átalánossá lett korszellem szintén igazolta ; mai nap már jelleme is tisztán áll. — Hogy fejlett-e ki Oomenius itt léte alatt közte és Tolnai János között személyes baráti viszony, azt az előttem ismert adatok nem tüntetik elő, annyi azonban Comenius műveiből kitűnik, hogy sokszor hallgatott a Tolnai figyelmeztetéseire s összes didacticai műveinek IV. rész 107. lapján azok között emliti Comenius Tolnait, kikre a pansophia kivitelét örökség gyanánt hagyja. Herczegszölösy János, mint második rector, 1647. szept. havá­ban állíttatott be a pataki iskolába s 1654. jun. 21-én a tolcsvai lel­készségre távozott. Oomenius úgy emliti, mint a ki Tolnai Jánossal s Szilágyi B. Istvánnal együtt segédkezik a latin nyelvkönyvek elkészí­tésében. Theologiát s philosophiát tanított. Szathmári Ötvös István, Oomenius búcsu-beszédében, mint a felső tanfolyam tanára említtetik. 1654—1656-ig tanított philosophiát. Veresegyházi István, kiről Comenius szintén emlékezik búcsu­beszédében, 1652—1654-ig volt a Ill-ik latin osztály tanítója. Szántai Molnár Pálról szintén a búcsu-beszédben emlékezik Comenius 1654—1656-ban, többek közt a szónoklattant tanitá. Szombathy János Tofaeus Mihályt és Baczoni B. Menyhértet is Comenius tiszttársaiúl emliti, ezekről azonban Comenius nem emléke­zik sem beköszönő beszédében, mert akkor még nem voltak Patakon, sem a búcsu-beszédben, mert akkor már eltávoztak volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom