Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1876

12 b) Természet- ós vegytan. III. Osztály; hetenkint 4 órán. aj Természettan: A testek általános tulajdonságai. A melegről vagy hőről; a hőforrások. A testek egyensúlyáról; a gépekről; a szilárd moztanból különösebben az inga, a szabad esés, az ütközés törvényei; hignyugtanból a közlekedő edények, hajcsövesség, Archimedes elve s ennek alkalmazása; a légnemű testek egyensúlyáról és mozgásáról, Toricelli kísérlet, Mariotte törvénye, légszivattyú, léghajó, gőzgép. A villanyosságból a dörzs és érintési villanyosság; dörzsvillanygép; kísér­letek villanyos készülékekkel; a villanydelejes táviró. A hang- és fény­tan kísérletekkel. Kézikönyv: Gregus Gyula Természettana. b) Vegytanból: buszonhárom elem és fontosabb vegyületeik; az elemek következők voltak: könecy, éleny, halvany, folyany, kén, légeny, vilany, dárdany, mireny, széneny, kovany, hamany, szikeny, mészeny, ezüst, cseleny, vas, réz, ólom, higany, arany, ón, éreny. A szerves vegytanból ismertetve volt néhány fontosabb vegyület. Kézi­könyv : saját jegyzeteik. o) Mezei gazdaság és kertészeti gyakorlatok. Az I. és II. osztályban hetenkint 2—2 órán gyakorlati kertészet. III. Osztály; hetenkint 2 órán elmélet. A kertészetben előforduló különféle földnemek, állati, növényi, ásványi és mesterséges trágya-nemek. Fatenyésztés: különféle gyümölcs­fáknak adandó térség, kiültetési ideje, tenyésztési módja, talaj megvá­lasztása, különféle alakok, tavaszi és nyári metszések, a nyári metszés szükségessége (főkép a kajszi barackoknál), a téli gyümölcsök eltartása, mivelési váltórendszer. A mezei gazdaságból: Rétmüvelés, kender-, len-, dohánytenyész­tés, olaj-, festőnövények kezelése, feldolgozása és értékesítése; a kerti fűszer és orvosi növényekből a legszükségesebbek. Méhészetből: Dzierzon módja szerint, a méhek különfélesége, eredetök, mesterséges rajok képzése, azoknak előnyei a természetes rajok felett, méz- és viaszszüret, stb. Sző löszét és borászatból: Különféle tavaszi, nyári és őszi mun­kálatok, metszések, választás, kötözés, szüret, fedés stb.; a jó bor ismer­tető jele, a borok lefejtése a zárt erjesztés előnye, a borok kinézése, tőltögetése, betegségei és orvoslási módja. Selyemtenyésztésböl: a selyem-hernyók ápolása, a kikeltetéstől a begubózás ós megfojtásig, a gubók osztályozása és eltartása, érté­kesítése stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom