Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1945

L EGYETEMES FŐISKOLAI RÉSZ. 1. A sárospataki Főiskola felügyelő, kormányzó és igazgató hatóságai. A Főiskola életének irányítása a főgondnokok, gondnokok, a testvér tanítóképző-intézettel közös igazgatótanács, továbbá az intézeti ágak közös szervének, a köziskolai széknek a feladata. A főiskola anyagi ügyeit a gazdasági választmány intézi; a gimnázium ügyei a gimnáziumi szék, a teológiai akadémiáé viszont a teológiai kar gondját képezik. Az ifjúság vezetője és képviselője a főiskolai szénior. 2. Az elmúlt iskolai év történetéhez. Miután a földbirtokrendelet következményeként a Főiskola meglevőségei már az 1944,45. tanév folyamán a minimálisra csökkentek s miután a földbirtok összezsugorodását az 1945/46. tanévben az infláció folytán követte a pénzben őrzött alapítványok megsemmisülése, továbbá mivel a határok megmerevedése következtében az Alma Mater életterének egy részét újra elveszítette, nem maradt más hátra, mint az hogy az élet fenntartásának másik módjához, a meglevőségek helyett a lehetőségekben éléshez folyamodjék és azokból igyekezzen új meglevőségeket támasztani magának. Éppen ezért főiskolánk 415-ik tanévére, amint azt a következő pontok illusztrálják, új kapcsolatok kiépítése és ezzel együtt új alapok teremtése, valamint az ezekkel járó új kezdeményezések a jellemzők. Ennek megfelelően alakult az ifjúság élete; ezek a szempontok uralták az egyes tanári karok értekezleteit, elsősorban a közös testület, a köziskolai szék gyűléseit, ezeket foglalta egységbe „Istennel minden lehetséges" cimmel a közigazgató tanévberekesztő beszéde és ezeknek megoldásaihoz adta az approbációt az igazgatótanács őszi (1945. XI. 16.) és nyári (1946. VII.l.) gyűlése. Ha egy iskola szinte teljesen a lehetőségeire van utalva, akkor életére egyfelől e lehetőségek vigyázása, másfelől a vállalásuk melletti döntés kockázata és izgalma a jellemző. Mind a kettő fokozott éberséget, gondot és ezekkel együtt az élet fokozott aktivitását követeli, amelyet csak erősít az a tendencia, hogy a lehetőségek felé lendülve, ebben a lendületben ugyanaz a lélek legyen a hajtóerő, amely a Főiskolát századokon át táplálta.