Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1944

24 József, Benkő Béla, Dévai Jenő, dr. Gulyás József, Hallgató Sándor, dr. Jákob Károly, dr. Orbán István, Szabó Gyula és Román János főiskolai szenior, aki a ref. vallást tanította. A húsvéti vakációt leszámítva január 3-tól július 12-ig bezárólag megszakítás nélkül folyt a tanítás. Lassanként nőtt a tanárok és diákok száma, különösen amióta a vasút, majd a postaforgalom is megindult. Azonban a tanév végén is, az iskola-orvossal együtt, még mindig 8 tanár hiányzott a tanári karból. A munka megindulásakor pár hétig dr. Harsányi Istvánné, szül. Rick Lenke is tanított hetenként néhány órában, majd pedig a püspök úr és a V. K. M. hozzájárulásával májusban munkába állítottuk K. Nagy István Rimaszombatról menekült tanárt is. A helyzet hozta magával, hogy többször kellett tantárgyfelosztást és órarendet készíteni. Tanáraink maximális óraszámmal dolgoztak, de szívesen vállalták a többletmunkát is, csakhogy végre taníthattak. Itt említem meg, hogy dr. Urbán Barnabás vezetésével Szabó Károly, dr. Szabó Ernő és Héthy Lajos kartársunk, más tanerőket is bevonva, január és február hónapban Feleden az egész járásra kiterjedő ingyenes középiskolai tanfolyamot nyitottak. Nagy segítségére voltak ezáltal a taníttató szülőknek és a diákoknak egyaránt. Jelenleg ismét a miskolci tankerülethez tartozunk, bár a tanítás megkezdésének első napjaiban úgy látszott, hogy Sátoraljaújhelyben szerveződik megyei főigazgatóság, mivel a vasút és postaforgalom hiánya miatt szinte el volt ez a vidék zárva a világtól. Aránylag elég korán, január közepén megfordult intézetünkben a Debrecenben székelő ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából Sebestyén Géza, aki a tanügyi dolgok felől tájékozódott. b) Tanítási eredmény. A tanítás eredménye — dacára a sok gátló körülménynek — kielégítő volt. Ha nem is tudtuk a teljes tantervszerű anyagot befejezni, de az igazán tanulni vágyó ifjúsággal komoly munkát lehetett végezni. A munkát minden osztályban ott kezdtük meg, ahol az előző csonka évben abbahagytuk., c) írásbeli dolgozatokat a lehetőséghez képest írattunk, bár a papírhiányt — éppen elszigeteltségünk miatt — súlyosan éreztük egész tanévben. d) Rendkívüli tárgyak. Rendkívüli tárgyak tanítását nem tudtuk megkezdeni, sem megfelelő helyiség, sem karban levő felszerelés nem volt. e) Könyvtárak. Könyvtáraink nagyrésze érzékeny veszteséget szenvedett, beszerzésre nem is nagyon gondolhattunk. f) Ünnepélyek. Március 15-ét, továbbá május 1-ét, — a munka ünnepét — megünnepeltük. g) Hazafias és vallás-erkölcsi nevelés. Sohasem érezte jobban tanár és tanítvány, hogy édes hazánk érdekében nem szónokolni, hanem cselekedni kell, A cselekvő hazaszeretet szimbó-