Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1942

37 A tógások 8 év alatt végezték el tanulmányaikat. 1793 óta liazai jogot is tanított a főiskola. Kövy Sándor volt a professzor, akinek hallgatására az egész országból gyűlt a különböző vallású és nemzetiségű ifjúság. (1770-ben pl. 26, 1813-ban már 116 publicus volt.) A theológián 1799—1829-ig a városi lelkész is theol. tanár volt. 1819-ben a harmadik, 1868-ban a negyedik, 1895-ben az ötödik, a világháború előtt a hatodik tanszéket is létesítette a főiskola. 1815 óta 7 tanára volt az akadémiának, kik latinul is tanítottak. 1828— 37-ig az akadémia öt évből állott. Mint I. éves tógás a logika, mint II. éves a metafizika hallgatója volt, mint III—IV. éves bölcsészettant hallgatót az ifjú. Eddig a tógátusok és a publicusok együtt tanultak. Ezután szétváltak és a tógátusok két éves repetitoriát végeztek. A szellemi élet friss pezsgésben volt. Egymásután alakultak az egyesületek: Esküdt diákkar könyvtára, Szépműegylet, Páncél vármegye, Nándor vármegye. Ekkor kapta a főiskola az iskolakertet (1835). 1806-ban kezdték építeni az új épületet. A szabadságharcban több diák és tanár is résztvett. Az Entwurf új átalakulást kivánt. Az 1793 óta működő jogakadémia 1853—61 között szünetelt. De az iskola nem esett kétségbe. Megalakult a nyomdaválasztmány, megindult a Népiskolai könyvtár, a Sárospataki füzetek. 1857-ben megnyílik a református tanítóképző s mint ilyen működik 1869-ig. 1857-ben jelenik meg az első értesítő. A régi épületeket kezdik bontogatni. Elébb a Katonasort, azután a Cigány-sort, végül a Fazekas-, Trója-, Huta-sort (1858). 1859-ben nyílik meg a Tápintézet. 1860-ban fényes ünnepséggel ülik meg a főiskola 300 éves jubileumát. 1861-ben Csoma Mihály és Antalfi János jogot kezdenek tanítani. A tanfolyam két évig tart. 1864—65 óta 3 éves, 1877 óta 4 éves lett. 1862-ben választották Emődy Dánielt jogtanárrá. 1875ben és 1896-ban újabb jogi tanszéket szerveztek. 1893-ban megünnepelték a jogakadémia száz éves évfordulóját. Pálóczi Horváth Mária 1865 iki végrendelete már a műegyetem tervét is fölveti. A külön bölcsészeti szak 1907-ben megszűnik, 1916-ban a jogakadémiát Miskolcra akarják vinni. 1923 óta működése szünetel. A szellemi élet hasonlóképen élénk pezsgésben volt. Megindul a Sárospataki Lapok c. folyóirat. 1884-ben az Ifjúsági Közlöny. A Kórház-egylet 1863 óta működik. A tornatermet 1878-ban építették. A tápintézet épülete 1907 óta áll. A főiskola nevezetesebb tanárai: (Az erdélyi tanárok kivételével.) Kopácsi István (1538—42, 1549—55), Balsaráti Vitus János (1560), Turi Pál (1558—68), Szikszai Fabricius Balázs (1561—64, 1666—76), Újfalvi Katona Imre (1599—1602), Filefalvi Filiczki János (1617—22), Tolnai P. István (1623—26), Tolnai Dali János (1638—42, 1649—56), Szilágyi Benjámin István (1645—47), Nógrádi Mátyás (1647—49), Comenius János 1650—54), Toféusz Mihály (1652—3), Buzinkai Mihály (1656—83), Pósaházi János (1657—86),