Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

17 Testvérek! Ti vagytok a világ világossága. Hegyen épített városok, amelyeknek fénylő jeltüzére felnéznek az inség és hitet­lenség mélységéből a testvérlelkek! Testvérek ! Ti vagytok a világ világossága, annak elhívásából, aki adatott Istentől örök fényforrásnak. Testvérek ! A világosság még nem fénylik mindazoknak, akik a házban vannak! Pedig ő meghagyta nagy hagyással, hogy i'ényeljék. Hogy tud nyugodt lenni a lelkiismeretünk, mig nem teljesítettük az ő egyenes és félre nem magyarázható parancsát! Pataki diák! halljad Urad parancsát: lenyeljék a világosság mindazoknak, akik a házban vannak. Hát ki adjon itt világosságot, a világ árvájának, a magyar reformátusnak, ha nem Te, református diák?! Lám jönnek itt mindenféle színre bemázolt gyertyatartók. Oszlatgatják a magyar sötétséget. Ragadoznak a soraink közül, lidércfényekkel ingoványba visznek drága magyar lelkeket. Tán­torítják őket magyarságuktól, hitüktől, Krisztustól. Gyúljon ki mellettük az igaz világosság. Amelynek fénye mellet elsáppadnak az ingoványba csalogató kósza lidércfények. Ál gyertyatartók hamis világossága helyett jöjjenek az igazi, az eleveelrendelt magyar református gyertyatartók! Áz igazi, az egyetlen világossággal. Testvérek ! Gyertyatartók vagytok! Közületek még a legkisebb is legyen öntudatos, elszánt gyertyahordozója Krisztusnak a ma­gyar földön. Nagy magyar éjben picike tüzekből születik meg a fényes ország és a fénylő lelkek összessége. Világosság járjon tábort arra amerre ti jártok. Ennek a vilá­gosságnak a tüze legyen romboló tűz az antikrisztusoknak, az isten­teleneknek, a fajtájukat nem szeretőknek. De legyen áldott, simo­gató meleg drága fény a Krisztust keresőknek, a magyarságot szolgálni akaróknak, a felfelé nézőknek, az Istent szolgálóknak. Krisztus elküld titeket! De nem távozik el mellőletek. Vele­tek jár. A magyar éjszakában világosság embereinek képében jár köztetek az Ur. Világosság hordozó vagy! Erre választattál! Ez a sorsod, az elrendelésed, a kereszted, a gyönyörűséges kitüntetésed, az életed! Ne félj! Krisztus veled van, mert az ő követségében jársz. Ne félj magyar gyertyatartó! Mindig ad ő neked elég vilá­gosságot. Csak naponta te is mindig menj oda a fényforráshoz, Hozzá. Csak naponta töltsd meg lelkedet belőle, Igéjéből. Csak legyen köztetek láthatatlan, de elszakíthatatlan örök kötelék gyanánt az ő kegyelme és a Te mindennapi imádságod hozzá. Sugárzó reménysége a magyar református Sionnak! Áldjon meg és vezessen világító utadon a világosságok világossága, az 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom