Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1941

15 Ennek a világosságnak gyertyatartói a reformátorok voltak, a prédikátorok voltak, akik szétvitték az igét és az iskolaalapítók voltak, akik református kollégiumokat, világítótornyokat fundáltak ezen a magyar földön. Ezek között a világítótornyok között az elsők között áll az 1531-ben alapított pataki iskola, amely századok óta árasztja az Úrtól kapott világosságot, nemcsak a Tiszáninnen, hanem felső Magyarország egy jó részében is. Századok óta ide jöttek és ide jönnek a magyar református ifjak, hogy itt világosságot kapjanak, s innen világosságot vigyenek szét. Hogy gyertyatartói legyenek az evangélium világosságának. Minden pedagógiának van egy végső célkitűzése, az ismeretközlésen túl, amely ismeretközlés csak eszköz ennek a végső célnak az eléréséhez. A magyar református pedagógia célkitűzője, meghatározója a nagy Tanító, az örök Mester, a Krisztus s a cél az, ami az igében olvasható, hogy a Krisztus iskolájából kikerült ifjú világosságot vivő gyertyatartó legyen! Ettől a célkitűzéstől soha nem tántorodott el ez az iskola. Csapások, vészek, megpróbáltatások, nehézségek, külső behatások, kísértések, korszellemek és világnézetek nem tudták eltéríteni tőle. Megmaradt a krisztusi iskolaprogram mellett: világosság lenni és világosságot adni! Ez volt a cél, mint már annyi századok óta, ez volt az elmúlt iskolai évben is, amely nehéz és félelmes idők között folyt le. Köröskörül füstben, vérben, lángban pusztultak a világrészek. Más országok sok száz iskolájában idő előtt befejeződött a munka, mert szétfutottak a diákok. Szirénák vijjogtak felettük, aztán bombák verték szét az iskolafalakat. Tanárok százai nem tanítanak többé, mert piros vér csordult a katonaköpenyükre. A nagyobb diákok kimentek a frontra, hogy nevető, fiatal szemükkel belenézzenek a Halál sötét ködeibe. Ágyuk, lángszórók, tankok dübörgésében elnémultak sok helyen a múzsák. Bizony Istennek különös, drága nagy kegyelme volt az, hogy ebben az elsötétített Európában ebben az évben is világolhatott a pataki világítótorony, s hogy gyertyatartók és világosság adatott ebben az évben is, ebben az iskolában. Különös, drága nagy kegyelem volt ez, hogy befejezhettük békén ezt az esztendőt. Áldott legyen érte a viharokban is nyugalmat adó megtartó Úristen. Immár egy egy esztendőnek végére jutottunk, a számadás kész, summázni kell csak. Mi volt a lényeg, miért tanultál, miért fáradtál, mit kaptál, mit viszel! ? Ezen az évzáró napon ime hallatszik a Mesternek, a Tanítók Tanítójának szava: a cél az volt, hogy világosságot kapjál, a summa az : hogy világosság légy! Minden tudomány, amit itt kaptál, világosabbá tette elmédet. Megnyitotta szemeidet uj látásokra, uj fények felé. Agyad sejtjeinek homályos szobáiba száz és száz fényes gyertya adatott