Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1940

56 séges szempontjaik. Sokkal kívánatosabb volna az, hogy diákjaink először hazájukkal, s nem is csupán az egyes tájakkal, hanem a magyar ember jellegzetes életformáival ismerkedjenek meg. Ebből a gondolatból, s a mostanában megnehezített külföldjárásból nőtt ki főiskolánkban az a gondolat, hogy meg kell szerveznünk a belföldi diákcserét. Ennek keretén belül diákjaink a tanárok és szülők irányításával, tudtával már az iskolai évben kiszemelnének barátaik közül egyet-egyet, akit elhívnának magukhoz a nyári szünidő néhány hetére. Nem egyszerű nyaralás végett, hanem elsősorban azért, hogy diáktársuk az ő családi és társadalmi életükön keresztül belepillanthasson egy olyan életformába, amelyet még nem ismer. Más szünidőben aztán visszaadná a látogatást az előbbi vendéglátó. Több év alatt 4—5—6 különböző életformát ismerhetne igy meg a diák. S ez a belföldi diákcsere akkor volna igazán gyümölcsöző, ha a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz tartozó családok gyermekei kapcsolódnának bele. Mégpedig cselekvően. Nem úgy, hogy összetett kézzel nézze a „vendég" a vendéglátó életformáját, hanem úgy, hogy maga is végezné azt a munkát, folytatná azt az életmódot, ami a vendéglátó családjában szokás és kívánatos. Minél többen kapcsolódnának bele ebbe a már most is egészségesen folyó mozgalomba, annál biztosabb lenne az, hogy diákjaink mélységesen megismernék a magyar társadalom berendezkedését és felnőve, vezető helyeken, felelősségteljes munkát tudnának végezni. A ma még rendületlenül álló társadalmi válaszfalak is mennyivel könnyebben leomlanának, mint ez összemelegitő, áldott barátkozás nélkül. Szeretettel ajánljuk minden szülő figyelmébe a belföldi diákcsere gondolatát. 12. A főiskola tud. és jótékonysági intézményei. a) A főiskolai nagykönyvtár. Főkönyvtáros: Dr. Gulyás József. A főiskolának már kezdettől fogva volt könyvtára. Eleinte bizonyára szerény körű. Az 1621.-Í törvények már szólnak a könyvtáros kötelességéről. 1623-ban augusztus havában rendezték, 1635-ben ismét. III. Rákóczi Zsigmond a könyvtárát is a főiskolának adta (1652). Ezáltal a két magyar haza leggazdagabb gyűjteménye lett. Mikor az iskolának 1671-ben menekülni kellett, könyvei nagy részét a jezsuiták elvették,