Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937
12 ben sok győzelmet biztosítottak maguknak s csapat versenyekben is több győzelemhez jutottak; az országos és kerületi vívóversenyek, amelyeken úgy tör, mint kardcsapatunk előkelő helyet vívott ki magának. Szép munka folyik e téren tanítóképzőintézetünkben is, az itteni tankerületi versenyen csapatversenyben első díjat szintén vitt el. A sportszeretet theologus ifjúságunk körében is egyre fokozódó. Az erő és egészség s önmagunk megragadásának lehetősége a természettel való ölelkezésből is táplálkozik. A modern élet fokozott ritmusában szétszóródik életünk, elveszítjük önmagunkat. A természettel való ölelkezésben újra megtaláljuk mivoltunkat. A növekedésnek e gazdag lehetőségét is bányászgatjuk. Elsősorban cserkészcsapataink útján. Gimnáziumi, tanítóképzőintézeti és theologus cserkészcsapatainkban egyaránt szép munka folyik ebben a vonatkozásban. De megemlítjük ebben a vonatkozásban gimnáziumunk tanulmányi kirándulását is, Miskolc—Diósgyőr, Lillafüred, a Bükk és az aggteleki csepkőbarlang megtekintésére. Sok szó esik a modern barbárság térfoglalásáról. A nyers erők előretörésével egyre nő a feszültség is a világmindenségben. Az ilyen idők végképen nem kedveznek a művészeteknek. A világtörténeti események nyomán roppant kataklizmák kisértenek. Telve van a világmindenség zavarral. Talán sohasem volt nagyobb szükség a zene és az ének harmóniát teremtő hatalmára, mint ma. Főiskolánk azonban, mintha dacolna a viharos időkkel. Évről-évre fejlettebb lesz ének- és zenekultúránk. A klasszikus zenének is sok kimagasló megnyilatkozását hallottuk az elmúlt év folyamán, de a népi ének és zene ősi kincseiből még gazdagabban merítettünk. Az ének és zene harmóniát teremtő erejére pedig azért van olyan nagy szükségünk, mert a harmóniában találja meg az emberi lélek önmagát, a népi énekben és zenében pedig ősi magyar mivoltunkat ragadjuk meg. Zenei életünknek kimagasló eseményei: a Matuska—Szabados hangverseny, az Erdélyi Önképzőkör hangersenye, az ének- és zenevizsga a gimnáziumban és az angol-internátusban, a kórus-kántus találkozó alkalmával rendezett hangverseny a theologia közreműködésével. Itt említjük meg azt is, hogy theologiánkon a más theologiákat óraszámban is intenzitásban egyaránt felülmúló ének és zenetanítás folyik. Megemlítjük még a tanítóképző-intézetünk hangversenyét, egyházi zenei fejlődését, valamint az S. D. G. virágvasárnapi konferenciájával kapcsolatos bibliai és zsoltárismereti versenyben egy sárospataki tanítóképzőintézeti növendékünk győzelmét. Ha Imre Sándor a nevelői gondolkodás térfoglalását úgy említi, mint korunk egyik jellegzetes vonását, s ha világszerte szemlélhetjük az erők ilyen irányú megmozdulását, főiskolánkban is egyre inkább elhatalmasodnak a nevelői törek-