Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

69 azok az önkéntes tagságon felépülő Soli Deo Glória szövet­ség fiú és leány, alsó és felső Kollégiumai, melyeknek lét­számáról, munkásságáról Polák Géza és Dávid Lilla VIII. osztályú tanulók vezetése mellett külön pontban emlékezünk meg, valamint az oly népszerűvé és közkedveltté vált „ Cser­készcsapatok 1 1 (lásd e cimek alatt külön !), melyek mind je­lentősebb és erőteljesebb alakjaiban lépnek fel iskolánkban is az évek folyamán. Az ifjúság valláserkölcsi életének intenzivebbé tételére és izmosítására szívesen adtunk helyet és alkalmat a tanári kar által engedélyezett és a vallástanár által február 5—6—7-én rendezett „Csendes napok" tartására, a „Középisk. Reform. Misszió és Soli Deo Gloria u központi kiküldötteinek, kik úgy a fiú-, mint leánytanulóink hit és erkölcsi életének mezejé­ről számos korszerű kérdés elméleti és gyakorlati megvilá­gításával mutattak rá a kálvinizmus magasabbrendűségére és az aktivitás szükségességére. Hazai református egyházunkkal való belső kapcsolati, meleg viszonynak kialakulhatását és a gyülekezeti életbe való belenővését biztosítják a főiskola részéről ifjúságunknak nyúj­tott legációs és mendikációs ünnepi kedvezményei, melyek­ben az arra rászorúló és érdemes tanulóifjúság ma is az anyagi jelentős segítség mellett az érintkezés szálaiból ki­fejlődő valláserkölcsi erőknek lesz más iskoláktól is irigye­let hordozójává. Évmegnyító és bezáró, valamint az aradi gyásznap, a re­formáció, október 31-i, azután a március 15-i és a különböző más alkalmi és emlékünnepek, a 400-dos mult ércbe vésett darabjai, hősök ünnepe, diákbucsu, érettségi vizsgák, ifjú és öreg diákok nagy találkozásai, vagy egy elhunyt diáktestvér végtisztességtétele, mind-mind egy-egy tükörlap a hazai pro­testantizmus történetéből, mely a multak gyászos, vagy fénylő arcvonásainak feltüntetésében a vallásos, egyházias, vagy nemzeti nevelésnek eszményei, igyekeznek érezhetővé tenni és multat jelennel egybekapcsolni a fogékony ifjú lelkek for­málásában. Hasonló intencióval tartatnak a tanári kar és az ifjúsággal együtt, vagy a városi gyülekezettel is közös (böjti urvacsorázás, áldozó csüt.) alkalmai; a vallástanár által vég­zett konfirmációi ünnepély, a téli időszakban a főiskolai imateremben, tavaszi és őszi hónapokban a városi templom­ban külön alsó (I—IV. gimn. oszt.) és külön felső (V—VIII.) tanítóképző, theol. ifjúság számára. Vallástanár, a lelkészjel­legű főiskolai tanárok, főiskolai szenior és s. lelkészek által végzett ifjúsági istentiszteletek, melyek az igehirdetésnek mind megannyi áldásos magvetésével és színezetével gazda­gítják ifjúságunk hit és erkölcsi életét. Erkölcsi nevelésünk mindenkor oda irányul, hogy az idősebb nemzedék élettapasztalataival, bölcs tanácsaival, fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom