Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

201' a két adat közötti különbség ? W. Baumgartner felteszi, hogy amikor megszabott időre a prófécia nem teljesedett be, az iró a megvalósulásnak megfelelően helyesbítette az adatokat.

27 Ebből az elgondolásból azonban egy másik kérdés adódik: milyen összefüggés van a 8:14 1150 napja s az itt közölt adatok között ? A számítást a napoknak 3 és félidővel való egyeztetése komplikálja (7 :25). Kiindulási pontnak 168 Kislév (dec.) hónapját kel elfogadnunk, amikor Autiochusnak az áldozatok megszüntetésére vonatkozó ediktuma megjelent. 168 Kislév havától 165 Kislév haváig, a templom újraszenteléséig 1110 nap telt el. Az 1150-ből kimaradt 40 nap elhelyezésénél gondolnunk kell arra, hogy olyan nagy horderejű rendelkezés meghozatala, mint az áldozatok megszüntetése, nem intézhető el máról-holnapra. Ide kell vennünk, hogy az áldozatok az ediktum kihirdetése előtt 40 nappal már szüneteltek, hisz Antiochus Epiphanes már az első egyiptomi hadjárat után kemény támadásokat intézett a „szent szövetség" ellen (11:28). Az 1290 nap (12:11) és az 1150 nap közötti 140 napi különbség az az idő, amely Dánielnek a 8:14-ben leírt régebbi és a 10:4-ben jelzett, 164 Nisán hó 24-ént történt újabb látomása között eltelt. E látomásban adott ígéret és annak megvalósulása között bizonyos időnek kellett eltelni; ez az a másfél hónapnyi idő, amely a napok 1290-es számát 1335-re egészíti ki. Izráel tehát 164 (a seleucida időszámítás szerit 148) Iyar vagy Sivan (május—június) havában nyerte el az üdvöt s azzal régóta várt világuralmát.

2

8 4. A könyv alapgondolata és sajátságai. A mondottak után felvetődik előttünk a kérdés: mi képezi ezeknek a kijelentéseknek az alapját'?, más szóval: mi a Dániel könyve vezérgondolata ? E kérdésre röviden azt felelhetjük : Isten országa. Dániel könyve hatalmas bizonyság az Istenbe és az Ő világuralmába vetett feltételnélküli, rendíthetetlen hitről. Miből táplálkozott ez a hit? Abból a soksok szenvedésből és megaláztatásból, mely a templom lerombolása óta a választott népre rászakadt, amely a makkabeus korban Antiochus Epiphanes brutalitásaiban érte el tetőpontját. A „Magasságos szentjei", Izráel kegyesei tudták, hogy a megpróbáltatásoknak egyszer vége szakad. Akkor Isten felállítja az egész világra kiterjedő, örök birodalmát, amelynek vezetésében az Ő szentjei részt fognak venni. Sőt ez a világbirodalom már a megvalósulás stádiumában van. Idegen királyok állanak az élén, de csak addig, amíg engedelmeskednek az Ő választottai (Dániel és három társa) által közölt tanácsá2

7 i. m. 14. o. 2

8 Lásd J. Boehmer: Reich Gottes und Menschensohn. Leipzig, 1899. 192—206. o.