Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

199' 465—424, II. Dárius Nothus 424—405, II. Artaxerxes Memnon 405—359, III. Artaxerxes Ochus 359—338, Arses 338—336, III. Dárius Kodomannus 336—321.) kihagyva, a perzsa birodalom meghódítójáról. Nagy Sándorról beszél (331—323) (3 v.). Amily gyorsan emelkedett Nagy Sándor csillaga, olyan gyorsan ki is aludt. (4 v.). Birodalmát gyilkos harcok után tábornokai, az u. n. diadochok felosztják, fiát az atyai örökségből kisem­mizik (4 v.) Palesztina fekvésénél fogva a diadochok között versengés középpontja lesz. A déli király I. Ptolemeus Lagi (323—285), a Ptolemeusok birodalmának alapítója, megerősö­dik (5 v.). Hatalmasabb lesz nála egyik vezére, I. Seleukos Nikátor, aki Antigonus elől Babiloniából Egyiptomba mene­kül, ott Ptolemeus tábornokává és satrapájává lesz, később azonban önállósítja magát s 312-ben megalapítja a Seleucidák országát. Hogy a Ptolemeus dinastia gondtalanul birtokolja Palesztinát, II. Ptolemeus Philadelphus (285—247) a leányát, Berenicét 249-ben a selencida II. Antiochus, Theoshoz adja feleségül (6 v.). 248-ban Antiochus első felesége, Laodice sok ajándékkal indul Antiochiába, hogy Berenicét kegyvesztetté tegye. Laodice tényleg visszatér az udvarba, férjén azonban ingadozásáért bosszút áll, meggyilkolja őt (6 v.) s helyette sa­ját fiát, II. Seleukos Kallinikust (246—226) királlyá teszi, Be­renicét fiával együtt megöli. E gonosztett Berenice testvérét, III. Ptolemeus Euergetest (247—221) bosszúra szólítja. Seleukos ellen vonul s Seleuciát, a megerősített kikötő várost elfoglalja s onnan nagy zsákmánnyal tér vissza Egyiptomba (7—8 v.). A történet további folyama : Seleukos hadat indít Egyiptom ellen, de vállalkozása eredménytelen marad (9 v.). Idősebb fia III. Seleukos Keraunus (226—222), s majd halála után öcse, III. vagy nagy Antiochus (223—187) követi atyja példá­ját, megtámadják Egyiptomot (10 v.). A döntő ütközet Raphiá­nál 217-ben Antiochusra szerencsétlenül végződik (11 v.). IV. Ptolemeusra Philopátor (222—205) győz, de nem tudja a győ­zelmet kihasználni (12. v.). Utána 4 éves fia V. Ptolemeus Epiphanes (205—181) következett. A szir király, Antiochus ismét nagy sereggel támad egyiptom ellen (13 v.). Ebben az időben, talán az Ezs. 30:2 skk. jövendőlésre támaszkodva az Egyiptomban élő zsidók között is mozgalom indul (14 v.). Sziria királya győz (15. v.). Egy egyiptomi sereg Skopas ve­zérlete alatt megtorló hadjáratot kezd; Palesztinába tör, de Paneas mellett Antiochus legyőzi (198). Ettől az időtől az északi király egyre nagyobb befolyáshoz jut. A „kívánatos földön" (16. v.) Antiochus Ptolemeusszal békében akar élni, azért leányát, Kleopátrát feleségül adja hozzá, vele ajándé­kozza Palesztinát és az északi határvidéket, békés tervei azon­ban nem sikerülnek (17. v.). Más terveit kisázsiai hadjárata alkalmával Lucius Scipió semmisíti meg, amikor Magnésiánál 190-ben megveri (18. v.). Később elveszti minden hódítását s

Next

/
Oldalképek
Tartalom