Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936
191' korból maradtak ránk. 1 6 Másik észrevételünk, hogy a 2—6. fejezetek történetei eredetileg különálló darabok voltak. Bizonyság rá az, hogy bár az 1: 18—21 szerint Dániel beszélt a királlyal, a 2: 25 v.-ben teljesen idegen előtte. Nebukadrezár személyesen győződött meg Dániel bölcsességéről (1:20), a 4. fej. tanúsága szerint mégis bölcseihez fordul tanácsért. Sajátságos az is, hogy Belsazárnak a királyné hívja fel rá a figyelmét (5: 10—12), pedig atyja udvarában az ifjú előkelő hivatal viselője volt (2: 48—49.). Ezeket a Dániel bölcsességéről és kegyességéről szóló elbeszéléseket a szintén arámnyelvű 7-ik felyezettel együtt valaki később egy egésszé alkotta s kora felfogásának megfelelően átformálta, azzal azonban már nem törődött, hogy az egyes részek között mutatkozó ellentmondásokat kiküszöbölje. De lássuk az elbeszéléseket. A 2-ik fejezet Nebukadrezár álmáról s annak Dániel által történt megfejtéséről tudósít. A király által látott hatalmas álló alak feje aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és ágyéka ércből, felső lábszárai vasból, lábai részint vasból részint agyagból állottak. Hirtelen, minden beavatkozás nélkül egy kő szakadt le, ráesett a lábakra s azokkal együtt porrázúzta az egész képet, a kő pedig hegymagasságúvá lett és betöltötte az egész földet. Az a kő Dánieli jelentésében az istenországát példázza, melynek megérkezése a világhatalmak pusztulását vonja maga után (44—45 v.) A világhatalmak beosztása, 111. felsorolása többé-kevésbé megfelel a Hesiodus Írásaiból, a parsismusból s a babilóniai ékirásokból ismert szimbolikus sémának, mely a régi keleti népek világszemlélete becsapódásának tekinthető. Babilóniai hatásokat kell látnunk az Ezékiel és Zakariás hasonló jellegű látomásaiban. Ránk nézve azonban sokkal foutosabb az, hogy már a prófétáknál is fel-fel csillanó dualisztikus világszemlélet az isteni és földi, az örök és mulandó világ határozott ellentétbe állításával itt lép először elénk. Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az arany-fej a babilóniai birodalmat, az ezüst-mell és karok a méd, az érc-has a perzsa birodalmat jelenti (5:28), mely az író téves felfogása szerint a méd birodalom után következett; a vas-lábszár a görög birodalom képe, a részint vas, részint agyag lábak a görög és nem görög elemek keveredését szimbolizálják a diadochok országában, amelyek közül itt csak a ptolemeusok és seleucidák jöhetnek számításba. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a világbirodalmakról szóló ez a megállapítás nem hypothetikus 'feltevés, hanem tudományos kutatásokkal feltárt történeti I igazság, melynek szigorú szemmel-tartása a szekták téves állításaival szemben egyházunkért folytatott küzdelmeinknél ^hathatós fegyver lehet. Az 5-ik birodalmat akár a romaival, 1 6 Das Buch Dániel. Giessen. 1926. 9. o.
