Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

189' tűnnek azok fölött. Különösen kitűnik Dániel, aki „értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is." 2. Dánielnek az ő bölcsességét és tudását hamarosan meg kell bizonyítania. A királynak olyan álmát kell megfejtenie, amellyel szemben a káldok (bölcsek) tanácstalanul állanak. Tudatlanságukért halál várna rájuk, ha Dániel segítségükre nem jönne. Imádságára Isten megjelenti neki az álmot és annak értelmét. Nebukadrezár álmának megfejtője előtt arcra borul, hatalmat ad neki s a bölcsek elöljárójává teszi. 3. A 3-ik elbeszélés a 3 :1—30 verseket foglalja magába. Dániel barátjai tüzes kemencébe vettetnek, mert nem akarnak leborulni a király által a Dura

1

2 mezején felállíttatott hatalmas aranybálvány előtt. Egy angyal, akinek „ábrázata olyan, mint valami istenek-fiaié", ártalmatlanná teszi a tüzet. A király áldva emlegeti a megszabadult ifjak Istenét, elismeri annak hatalmát. 4. A 4-ik történet- (3 : 31—4 : 34)-ben Nebukadrezár álma van leírva, egy erős és égig érő fáról, melynek gyümölccsel telt ágai egy angyal parancsára egész a törzsig levágatnak. Az álom megfejtése ismét Dánielre vár, akinek magyarázása szerint az ágaktól megfosztott fa magát a királyt jelenti. Az álom betelik. A király elveszti emberi értelmét s mint az állat, úgy él 7 esztendeig. Ekkor értelmét ismét visszanyeri, s dicsőíti az örökké élő mennyei királyt, aki megalázza azokat, akik kevélységben járnak. 5. Az 5-ik elbeszélés (5 :1—6:1) szerint Belsazár király főemberei számára lakomát rendez, azon a jeruzsálemi templomból elhozott szent edényekből isznak. Lakoma közben egy emberi kéz titkos írást ír fel a falra, amelyet a király bölcsei nem képesek elolvasni. A királyasszony felhívja Dánielre a király figyelmét. Dániel megfejti az írást. Értelme az, hogy a babilóniai birodalom rövidesen összeomlik. Belsazárt még ugyanazon az éjszakán megölik. 6. Az utolsó történet (6: 2—29) a méd Dárius uralkodása alatt játszódik le. A bölcsességéért Dánielre féltékeny udvaroncok ráveszik a királyt annak a rendeletnek a kihirdetésére, hogy aki 30 napig a királyon kivül más embertől, vagy Istentől bármit is kér, az vettessék az oroszlánok vermébe. Dániel nem engedelmeskedik a parancsnak; naponta háromszor térdre borulva imádkozik Istenéhez. Azért oroszlánok közé zárják. A vadállatoktól azonban még hajaszála sem görbül meg. A király kibocsátja a veremből s helyette árúlóit dobja oda prédául az oroszlánoknak. / 1

2 A dur szó több asszír névben előfordul, pl. Istar-dur-qa-a-li; Dur-Sarrukin; Dur-asur, Na-bu-dur-qala. Tulajdonképen ideogrammja az „erősség", „vár" fogalmának. Városneveknél a Burai, vagy du-ra formája volt használatos. Könyvünkben az aram ion forma fordul elő.