Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1935

43: A dolgozat e rövid vázlata korántsem sejteti azt a nagy gondolatbőséget és izmos szellemiséget, amelyeknek az hordozója. Általában a dolgozat a problémákkal nagy komolysággal viaskodó ízig-vérig teológus lelkületű szerzőre vall. Különösen megtermékényítő volt reá Barth Károly súlyos és belső küzdelmektől feszülő gondolataival való megértő foglalkozás. A dolgozat hiányaiképen megemlítjük, hogy nem elég világosan átgondolt és leegyszerűsített, bár felépítettsége általában logikus, vannak benne zökkenések és egyenetlenségek is. Helyenként anticipál gondolatokat, amelyek későbbi fejtegetések eredményei, pl. a törvényről szóló fejezetet a bűn és a halál törvénye a világban c. fejezet után kellett volna hoznia. Kontinuitás és diskontinuitás címet adni egy fejezetnek legalább is nehézkességnek a jele, ami általában több helyen jellemzi a dolgozatot. Külső kiállítását illetőleg is több gondosság elfért volna. Az általában értékes és Ígéretes dolgozatot teljes díjjal jutalmazza a tanári kar. Szerzői: Gönczy Árpád IV. és Orgoványi György III. é. teológusok. Jutalmuk a Pogány Istvánné alapból 40 P. A Farkas István püspök úr által kitűzött egyháztörténeti pályatételre, amelynek címe: Az imádkozó II. Rákóczi Ferenc, két pályamunka érkezett be, amelyeknek bírálatai a következők: A Farkas István püspök úr által kitűzött szép és aktuális pályatétel: Az imádkozó II. Rákóczi Ferenc — teológus ifjúságunknál két pályaművet termelt. Az I. sz. jeligéje: „Homo proponit, deus disponit." A II. sz.: „Térjetek hozzám és én is hozzátok térek. Az I. sz. terjedelme (gépírással) 59 oldal, a II. sz. (sűrű kézírással) 158 oldal. Mindkét mű elég sikerült ifjúsági munka. Sőt az I. sz. szerzője tudományos mű alkotására való képessége érdekes jelét árulja el. Művének eltervelése ez: 1. Életformáló hatások Rákóczi életében (2—61.); II. A vallásos Rákóczi (14—381.); III. Az imádkozó Rákóczi (43—56 1.). Ez ellen az eltervelés ellen alig lehetne kifogást emelni. Ám a mű szerzője ezt a keretet tartalommal betölteni nem tudta. Ez az ő számára jó részben üres váz maradt. Történet és forró imaélet helyett absztrakciókat nyújtott. Nem végzett elegendő történeti tanulmányokat. A II. mű szerzője a tudományos terminológia használatában és a tudományos műalkotás sablonos kereteinek megvonásában fejlettlenebb az I. sz. mű szerzőjénél, de nagyobb írói tehetség, a személyiséget és az élő, való történetet megragadni és feltárni tudó erő él benne s tör kibontakozásra. Igen értékes módon átszűri lelkén a történeti adatokat s így