Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1935

185" megismerni, ha közvetlen tapasztalatot szerzünk róla. Ettől a pillanattól kezdve a tudatosan végbemenő tapasztalati ismeretszerzés, a megfigyelés és a kísérlet lett minden fizikai kutatásunk alapja. Ez és a fizikának minden időkben hű kísérője és társa, az exakt vizsgálatoknak egyetlen eszköze, a mathematika lett most már a fizikai kutatásoknak az a két hatalmas pillére, melyen az egész fizika felépült és amelyen ma is fejlődik. A megfigyelést akkor alkalmazza a fizikus, amikor tőle távol eső s olyan jelenségeket vizsgál, melyeket a laboratóriumban meg nem ismételhet. így megfigyeli a bolygók mozgását, a csillagok fényváltozását, a nap felületén végbemenő jelenségeket, az északi fényt stb. A kísérlet alkalmával szintén megfigyelést végez, de a kísérleti vizsgálódások alkalmával szóbakerűlő jelenségeket a fizikus a laboratóriumban idézi elő olyan körülmények között és feltételek mellett, amik céljának legjobban megfelelnek. A megfigyelés tárgyai rendszerint olyan jelenségek, melyeket a fizikai világ az ember közbejötte nélkül produkál, de amelyek az embertől távolabb vannak. A kísérleti vizsgálatok anyagának egy részét szintén a természet maga hozza létre, de amelyek könnyebben hozzáférhetők, mégis a kísérleti vizsgálatok fő részét azok a jelenségek alkotják, melyeket a természet csak az ember közbejöttével produkál. Pl. a halmazállapot-változásokat a természet önmaga produkálja, ez akkor is meglenne, ha ember nem lenne a földön; ezt vizsgálhatjuk a természetben is, de előállíthatjuk a laboratóriumban is. Viszont egy változó erősségű árammal átfutott dróttekercs hatását egy másik zárt dróttekercsben csak a laboratóriumban vizsgálhatunk, ilyen jelenséget a természet önmaga nem hoz létre,' hiszen a természet magától dróttekercset nem tud létrehozni. Ehhez az ember is szükséges. Úgy a megfigyelésnek, mint a kísérleti vizsgálódásnak két szakasza van. Az egyik megállapítja, kimutatja a jelenség létét, nevezhetjük ezt qualitativ szakasznak, a másik összefüggést keres a jelenség változása és a fizikai hatók változása között. Ez lehetne a quantitativ szakasz, a mérő kísérlet, a fizikai mérés. Ezeknek a mérő kísérleteknek végtelenül fontos szerepe van. Csakis ezeknek a segítségével találjuk meg a pontos összefüggést a jelenségnél szereplő fizikai hatók között, csakis ennek a segítségével tudunk egy új jelenséget a már ismert jelenségek sorába beiktatni. A jelenségnek a fizikai hatókkal való összefüggése megadja a jelenség okát, tehát annak előzményét, de egyben megadja annak a következményét is. Hogy a mérő kísérletek mily nagyfontosságúak a fizikában, csak utalunk arra az óriási erőfeszítésre, melyet a világ fizikusai a mérőeszközök és módszerek