Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1934
69. taglétszáma évenkénti emelkedéséből is látható, hogy az ifjúság nagy vallási ébredése is szerte az országban megindult és hogy a Biblia naponként több és több lélek számára válik a Könyvek Könyvévé; továbbá a szigorú valláserkölcsi programmja mellett is népszerűvé és közkedveltté vált „cserkészalakulatok", melyeknek itteni jelentőségéről és szerveiről külön pontban emlékezünk meg. Legációk és mendikációknak iskolai jótéteményként az arra érdemeseknek és rászorultaknak ujrendszerű engedélyezése, az azokról való utólagos számonkérés, ifjúsági alakulatoknak, most már különböző egyházakban való gyakoribb és a falu társadalmát művelő kiszállásai, iskola és a gyülekezetek közt kívánatos valláserkölcsi kapcsolatok szilárdításának örömmel felkarolt és hasznos alkalmai. Évmegnyitó és bezáró, valamint a reformáció okt. 31-i, és a különböző alkalmi és emlékünnepek: diákbúcsúk, érettségi vizsgák, ifjú- és öregdiákok nagy találkozásai stb., mind-mind a vallásos és egyházias nevelés nagy érdekeit szolgálják. Nov. 25—26-án pedig ez éven is külön Csendes-napok tartására adott alkalmat és módot vallástanárnak és ifjúságnak a tanári kar, mikor is a Reform. Középiskolai Missziói Bizottság és a Soli Deo Glória Szövetség kiküldöttei: dr. Fonyad Dezső, dr. Kiss Sándor, dr. Soós Géza, Morvay István és Bolemányi Margit az ifjúság életét feszítő gazdag aktuális kérdések megtárgyalásából álló programmnak a nyújtásával, az ifjúságnak igazgató és tanári kar részvétele melletti több csoportra osztásával, áhitat-óráknak rendezésével és az ifjúsággal való magán beszélgetések folytatásával mélyítgették a református fiu- és leánynövendékek valláserkölcsi érzületét. Tanári kar és ifjúság testületileg a reformációi és böjti urvacsoraosztásokon vettek részt, míg az áldozócsütörtöki urvacsoraosztásokban — helyszűke miatt — csak a főiskolai tanári kar, szülők, keresztszülők, rokonok és az újonnan hitvallást tett növendékek részesülhettek. A IV. osztályban egész éven át folyó konfirmációi előkészítés a vallástanár által, — tavaszi időszakban külön órákon is — és az egész konfirmációi ünnepély szintén kiváló vallásos és egyházias nevelés tényezői. A téli időszakban a főiskolai imateremben külön alsó (I—IV. o.) és külön felső osztályú (V—VIII. o.) tanulók számára a vallástanár, a lelkészjellegű főiskolai tanárok és főiskolai szenior által vasárnapi ifjúsági istentiszteletek is tartattak, — előbbi csoportban szépkészültségű teol. ifjak is bevonatván igehirdetőkül, — melyeken az ifjúság és tanári kar családi közösségének Istenben való megszentelődése és az Úrnak esetről-esetre megújító és erőtadó lelke áradt szét. Erkölcsi nevelésünk úgy az iskolai törvények év elején való szokásos felolvasásával és ismertetésével, mint azoknak szeretettel párosult alkalmazásaival odairányult, hogy minden