Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1934

23 volt nézni, hogy a kicsiny és nagy tanulók versenyző áldo­zatkészséggel siettek a valóban „Alma Mater" veszélyeztetett épületének megmentésére. Az 1935-ik esztendő nemzetünk történetében is a nagy Rákóczi Ferenc emlékének szentelt év. A Főiskolában élő Rákóczi szellemnek, a nemzeti öncélúság legideálisabb hőse emlékének méltó külső jellel óhajt áldozni a Főiskola, ami­dőn az Iskolakert homlokzatán impozáns szobrot emel a dicső fejedelemnek. Az ötletet néhai nagy miniszterünk: Gróf Kle­belsberg Kunó vetette föl, Kazinczy Gábor a P. D. Ö. Szövet­ségének elnöke kezdeményezte, a gyűjtést s az összes elő­készítő munkálatokat a Főiskola végezte el s a szobrot, Hor­váth Géza szobrászművész alkotását, egész országunk fogja leleplezni előreláthatólag október 6-án a városi hősi emlék­szoborral együtt közös ünnepélyen. Ez a szobor lesz orszá­gunk első nagyobb szabású Rákóczi-szobra. Ezzel tartozott a nagy fejedelem emlékének a Rákócziak iskolája. A gond­viselő Isten jókedve áradjon ki az összes nemesszívű ada­kozókra ! A Rákóczi-szobor leleplezést megelőzőleg aug. 22—27-ig tartó ünnepély-sorozatokon fogjuk Főiskolánkban megünne­pelni Egyházkerületünk fennállásának 200 éves jubileumát, az ORLE és Orpsz ez éven városunkban rendezendő közgyű­lését, amikor is ezren felüli ünneplőnek a fogadásáról, ellá­tásáról kell gondoskodnunk. Ez ünnepély előkészítése isteni kegyelemmel már nagy arányokban folyik. Közigazgatói jelentésemnek végére értem. Az események­ben szokatlanul gazdag év legfontosabb és jellemző adatai közül is ki kellett többnek maradnia. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy a szülők reánk bízott kincséből: a gyermeki és ifjú lélekből mentől nemesebb értékeket termeljünk ki. Az evangélium ereje nélkül azonban semmisem lehetséges. A biblia és nemzetünk története az a két könyv, amelynek alap­ján állunk s amelyekből összes erőinket merítjük. Vallásos és hazafias nevelés nélkül nincs magyar jövő. A hazaszeretet az az ős-humusz, amelyből a vallásosság égre szökellő örök zöld fái sarjadnak, azonban annyira egy a kettő^ hogy ez állítás megfordított sorrendben is megcáfolhatatlan igazság. Meg vagyunk győződve, hogy aki e kettőt egymástól elvá­lasztja, ha csak különváltan kezeli is, nemzetünknek meg­átalkodott sírásója. A népek istenéhez, az örök igazsághoz emelve tekintetünket a Főiskola és a testvér Tanítóképzőin­tézet 1934/35-ik esztendejét bezárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom