Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1933
11 tozáson mennek át a lelkek. Ezekben a válságos időkben azután egészen új embertípus alakul ki, mégpedig az ifjúságban. Az új világ eszméi iránt mindig az ifjúság a legfogékonyabb. Ez természetes is, mert ő hivatott a jövendő formálására. De figyelemmel kell lenni arra is, hogy maga a nemzet is fejlődik. Hivatása örök, felette áll minden változásnak, de életének tartalma változik. Mondják, hogy a nemzet lelki egység és nyelvi egység. Mindig új szinek jelennek meg a nyelvben, új kifejező formák támadnak, mert új tartalommal telnek meg, új beállítottságot nyernek a lelkek. Trianoni megcsonkításunk is számtalan új problémát vet fel, új törekvést iktat be a nemzeti öntudatunkba. Ha mi nevelők nem tudunk figyelemmel lenni a nemzeti élet új tartalmára és színeire, azokra a feladatokra, amelyeket Trianon-i megcsonkításunk is támasztott, akkor közöttünk és a reánkbizott ifjúság között szakadék támad, amely szakadékok széleiről idegenül tekintenek egymásra tanár és tanítvány. A nevelés mások alakítása. Másokat alakítani csak ugy vagyok képes, ha hatni is tudok másokra, ha a reámbizott lelkek ösztönzője tudok lenni. Miképen tudjak hatni, ha közettem és a reámbizott ifjúság között szakadék támadt. Egy nagy feladat előtt áll a mindenkori nevelő. A reábízott ifjúság szeretetében és alakításában magának is mindig át kell változnia, meg kell újulnia. Nincs nemzetnevelés a nemzet élése megújhodott tartalmának átélése, a nevelőnek egyre ismétlődő megújhodási vágyakozása nélkül. Imre Sándornak egy szép gondolatát idézem: Csak aki felelősséget érez, az alakítja a lelket. Egy másik nagy pedagógusunk: Imre Lajos pedig ezt mondja: Az emberi lélek iránti felelősség olyan nagy dolog, hogy semmi érdek nincsen, amiért azt szabad volna feláldozni. Minél fokozottab felelőséggel végezzük a reánk bízott ifjúság nevelését, annál inkább karjainkban tarthatjuk azt. De a gyermek és ifjú lelke iránti felelősség arra ösztönöz, hogy megismerjük élete legmélyebb rugóit, problémáit, vívódásait, harcait, leveretéseit, győzelmeit, magyar lelkének, öntudatának uj megmozdulásait. Nemes ifjúság! A dsembori-állam bizonyára sokatok figyelmét megragadta. A dsembori tulajdonképen az egész világmindenséget átfogó állam. A mi sárospataki főiskolánk ifjúsága, tanárkara és elöljárósága minden intézményével együtt is egy állam, egy kis nemzeti állam. Az állami életnek alapja a törvény. íme felvázoltam előttetek a mi kis nemzeti államunk törvényeit. Felismerhettétek, hogy e törvények mindenestől ti érettetek vannak, lelketek javát akarják szolgálni. Állami élet azonban nincsen engedelmesség nélkül. Kis nemzet államunknak is az engedelmesség az alaptörvénye. De ha a mi iskolai államunk berendezése minden intézményével a ti