Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1931

39 folyosóján volt elhelyezve. Igen sok értékes munka hozta napfényre a tanárok lehető teljes névsorát (254 névvel) Szilágyi Benőtől; a tanítványok számának hullámzását feltüntető grafikonokat dr. Jákob Károlytól és Urbán Barnabástól; a főisk. szeniorok névsorát (328) [az 1608—1931. közti időből; korábbi időről nem ismerjük a szeniorok neveit]: Martin Miklós szenior és dr. Gulyás József főkönyvtárostól ; a főiskola kormányzóinak, gondnokainak neveit Halász Dénes tanártól; a főiskola partikuláinak felsorolását és az 1. Rákóczi György-Egyesület történetét Bódy Dénestől', a gyorsírás tanításának jelentős adatait Urbán Barnabástól; a főiskola növendékeinek nemes irányú megmozdulásáról táblázatos kimutatást Tárczy Árpád és Orbán Istvántól; a nagykönyvtár fejlődésére vonatkozó számszerűen hű adatokat dr. Gulyás Józseftől. A kiállítás legértékesebb magvát képezte a főiskolai tanárok és tanulók irodalmi müveinek bemutatása, részint művekkel, részint felsorolásokkal. Teljességről, a dolog természeténél fogva, — szó sem lehetett. Már csak azért sem, mert el sem fért volna a rendelkezésre álló helyiségekben. Meg aztán több müvet biztonságosabb helyen tudtunk a könyvtárban. Kiegészítő része volt, sok érdeklődést keltve, a mintegy 300 drb-ból álló kép- és szoborkiállítás, melyek a volt tanárok és tanítványok ecsetjei és vésői alól kerültek ki. Országos hírűek ezek közül az Izsó Miklós és Papp Bertalan művei. A képkiállitáshoz csatlakoztak növendékeink mintarajz-gyűjteményei, a főiskolai kórus csoportképei és trofeumai, az osztály- és érettségi képek a folyosókon. E csoport főrendezője, Bálint József tanár volt. A jubiláris ünnepély ideje alatt nyitva állottak összes gyűjteményeink, szertáraink, cserkészhelyiség stb. A tanítóképző-intézet néhány nagy, szép képen mutatta be az intézet régi és uj épületét; kiállította igazgatóinak arcképcsoportját ; grafikonokon számolt be a tanulók létszám alakulásáról s egy terebélyes fa törzsén és ágain szemléltette az intézet fokozatos fejlődését. Itt említem meg, hogy ugyancsak a jubileum idején a gimn. szárny I. emeletén volt a székely népművészeti tárgyak kiállítása gróf Bethlen Mária (Torda) rendezésében. n) A jubileummal kapcsolatban meg kell még említenem, hogy a meg nem jelent egyetemek, egyházi és világi testületek köréből, elsősorban külföldiektől, akik között Európa legtöbb kulturközpontja ott van, sokszor művészi kivitelű üdvözlő iratokat kaptunk, részint latinul, részint az illetők nemzeti nyelvén. A szám szerint 51 üdvözlő iratra a theol. akad. tanári kara küldött köszönő iratot.