Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929
162 11-iki leveléből, melyben azt kivánja, hogy ne valljon addig szint Perényi, mig ő haddal nem jön az országba. 2 4 Szapolyai nem is sejtette Perényi pártváltoztatását, sőt még megbízta a közben elpártolt Cserni Jován csapatainak leverésével. Perényi harcolt is Szapolyai érdekében, de szerencsétlenül. 2 7 Pártjának szétziillését csak akkor látta a maga teljességében Szapolyai, mikor visszavonulóban volt Ferdinánd elől. Most már meggyőződött róla, hogy komoly veszedelem fenyegeti királyságát, mert nem siettek táborába azok, kiket híveinek gondolt. Három felhívást bocsátott ki, melyben hol szelídebb, hol szigorúbb hangon figyelmezteti őket esküjükre, a haza iránti kötelességükre s óva inti őket Ferdinándtól. 28 Bennünket különösképen érdekel Perényihez intézett levele, 2" melyben már gyanakszik Perényire; kifejezést ad annak, hogy: „Multorum sermonibus multa ad nos, quae honori vestro officiunt, nobisque hostilia ominantur, perferuntur..." Azért igen bensőséges, baráti hangon fordul hozzá s érzelmi alapon próbálja meggyőzni, hogy maradjon meg táborában. Szóvá teszi azt is levele végén, hogy értesülése szerint a koronát magánál tartja s nem tudja elképzelni, hogy miért nem tért vissza Perényihez küldött hírnöke s mielőbb választ kér levelére és üzenetére. Perényi válaszát nem ismerjük, vagy talán nem is válaszolt, de nov. 3-ra Ferdinánd megkoronázása végett Székesfehérvárra vitte a koronát. Kétségtelen, hogy Perényi megnyerése első pillanattól tervbe volt véve Ferdinánd táborában. Közvetlen egykorú adatunk nincs rá, hogy ki egyengette Perényi útját Ferdinánd felé, azonban valószínűleg oly valaki, aki Perényihez nagyon közelállóit, akihez esetleg rokoni összeköttetések is kapcsolták. Ugy látszik Thurzó Elek, vagy még inkább Báthory István, 3" vagy talán mind a kettő. Csak igy érthető meg, hogy már 1527. január 15-én odaérett a helyzet, hogy a király irt neki, mely levélben büntetlenséget biztosit számára, lstvánffy e pártváltoztatásáról ezt irja: „Petrum Perenium, cui coronae regiae conservandae munus erat concreditum, et qui eam nuper Johanni tradiderat, pristina inconstantis animi ambitione atque avaritia laborantem, promisso ei Alexii Thurzonis opera, oppido et arce Sarospatako (quod ille vehementer expetebat, ut ab utroque Rege consequeretur eaque de causa talem questum faede exercebat) ac simul Transilvaniae praefectura, Regina et Palatínus ad Ferdinandi partes 2 6 Milleniumi történet, V. 48. ]. 2 7 Buday: i. m. III. 77. 2 3 Pray : i. m. I. 307—14. és 320—21. 2 9 Pray: i. m. 315—18. 3 0 Jászay: i. m. 441.
