Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

159 mindezzel nem törődik, hanem egyszerűen bűnszövetkezetnek tünteti fel Szapolyait és társait s fel sem tételezi róluk, hogy valami jó szándékuk lett volna az összejövetellel s közelebbről a kivetett összeggel. Ha az ő városa — Lőcse — nem lett volna kénytelen fizetni, valószínűleg nyoma se' volna ma ennek a vádaskodásnak, gyanúsításnak. Lokálpatriotizmusa azonban még tovább ragadja; tudni véli, hogy az az 1Ü0Ü írt.; melyről ő beszél, Perényi adóságának kifizetésére kellett. Ugyanis Perényi Bertóthy Szaniszlót, sárosi várnagyát bizta meg annak beszedésével, tehát könnyű volt Perényit gyanúsítani s az egész eljárást jogtalannak feltüntetni. Perényi eddig még alig játszott szerepet a közéletben; mint egész ifjúember 1522-ben benne volt ugyan abban a szövetkezésben, melyet Homonnay Ferenc és társai Budán kötöttek, hogy egymás becsületét és méltóságát mind a király előtt, mind másutt megoltalmazzák.

1

5 Ezáltal azonban nem szolgált rá arra, hogy már tokaji szereplésével kapcsolatban olyan kedvezőtlen színben tüntessék fel; nem szolgált rá, hisz Mohácsnál és Mohács után is derekasan küzdött.

1

6 A tokaji értekezlet után azonban az országos politika sodrában találjuk. Anyagi és szellemi javai egyaránt helyet biztosítanak neki azok között, kik az ország sorsának intézését kezükbe vették. Nagy szerepe van a székesfehérvári országgyűlésen, hol Szapolyait királlyá választották. A nemzet többségének óhaja teljesült e választásban, mert azt hitte mindenki, hogy a nemzeti király biztosítani is fogja az ország nyugalmát bel- és külpolitikai téren egyaránt. Ezt hihette Perényi is, kinek előkelő szerep jutott a koronázásnál, akit az új király hamarosan erdélyi vajdává nevezett ki s a korona őrzését is rábízta, dacára Várday Pál figyelmeztetésének. Várday u. i., ahogy később (1539) elbeszélte a pápai követ előtt, — állítólag — megjósolta Szapolyainak, hogy nagy hibát követett el azzal, hogy az ifjú, kevéiylelkű Perényire oly nagy tisztségeket bízott.

1

7 Valószínű, hogy ez „vaticinium post eventum" volt csupán, mert az emberek sokszor szeretik a megtörtént dolgokat úgy tüntetni fel, mintha ők előre látták volna azok teljesülését; hitelt érdemlőbbnek látszik Szerémi elbeszélése. Mindezek gondolkodóba ejthetnek, hogy vájjon a 24—25 éves Perényi elég komoly volt-e ? Nem volt-e tényleg elbizakodott, hetyke fiatalember ? Jászay szerint a koronázás közben nem viselkedett méltóságteljesen, hanem gúnymosoly jelent meg ajkán, miközben az egri püspökkel a koronát tartotta.

1

8 Úgy látszik, hogy Perényi 1

0 Buday: Polgári Lexikon, II. 213. 1

5 Jászay: i. m. 31. 1

7 E. E. III. 323. 1

8 Jászay: i. m. 168 1.