Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

Perényi Péter politikai magatartása, különös tekintettel pártváltoztatásaira. Székfoglaló értekezés. — Irta és 1929 október 14-én felolvasta: Tárczy Árpád. — Fötiszteletű és Méltóságos Elöljáróság! Nagy tiszteletű és Tekintetes Tanári Kar! Mélyen Tisztelt Közönség! Nemes Tanulóifjúság! A mohácsi vészt követő zűrzavaros másfél évtizednek tipikus és tragikus egyénisége Perényi Péter, kinek neve a sárospataki főiskola hagyományaival egybe van forrva. Bár élénk szerepet játszott kora politikai és vallási történetében, kimerítő életrajzának, törekvéseinek megírása a jövő feladata. Törekvéseit illetőleg vallási téren látunk tisztábban, bár az idevonatkozó forrásokban is rengeteg hézag mutatkozik. A politikai szereplés mezején pedig a fény és árnyék sajátos keveréke veszi körül alakját; ennek oka ismét csak abban rejlik, hogy személyét illetőleg nincsenek bő forrásaink s jelleme az ad hoc talált, sokszor tendenciózusan felhasznált adatokból van rekonstruálva. Nem csoda tehát, ha az utókor egy része előtt eszményi, másrésze előtt pedig változékony, ingatag s önző céljai érdekében mindenre kész személyként tűnik fel. Az a körülmény, hogy főiskolánk 400 éves jubileumának küszöbén áll, fokozott mértékben késztet arra, hogy Perényi sokat vitatott személye felé forduljunk. Közelebbről szeretnők látni a 400 esztendő távlatában álló férfiút. Nem mentegetni akarjuk, hanem „sine ira et studio" vizsgálni egyéniségét. Értekezésem keretét meghaladná, ha Perényi egész életművét akarnám körvonalozni, azért csupán politikai magatartását vázolom, különös tekintettel pártváltoztatásaira. Perényi Péter politikai szereplése a mohácsi vész után kezdődik. E korszakot illetőleg nagy körültekintésre van szükség, ha meg akarjuk érteni a közéleti férfiak lelkivilágát és abból fakadó elhatározásaikat. Közismert dolog, hogy Magyarország a Mátyás halálát követő 36 év alatt hová