Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

38 válaszolt melegen, egyszerűen, bizonyságtevően főiskola mellett. Üdvözlés után kedves vendégünk megtekintette a főkönyvtárat s az újjáépített főgimnáziumot. Délután 6 órakor az ő tiszteletére irodalmi délutánt rendeztünk, amely minden időkre kiváltságos élménye lesz az összegyűlt kevésszámú közönségnek és a szépszámú diákságnak. Derűtől, közvetlenségtől sugárzott minden szava annak az előadásnak, amelyet Móricz pataki diákkora emlékeiből olvasott fel, s amely a mi pataki főiskolánk varázslatos hatása mellett, örökszép dokumentuma az ő főiskolánk iránt ápolt fiúi érzésének is. Ezenkivül még előadást tartott Bornemissza Péter „Elektra" fordításáról, illetve annak csodálatos szép magyarságra való átültetéséről s felolvasott „Kivilágos kivirradtig" c. könyvéből egy ízig-vérig népies részt. A délután műsorának minden része tartalmával és nívójával is méltó keret volt Móricz felolvasásaihoz. Frappáns és mindenkit elragadó volt Szabó Zoltán theol. tanárnak Móricz Zsigmond írói egyéniségéről tartott előadása, Szabó Ernőnek virtuóz és lélekkelteli hegedűjátéka, bűbájos a gyermekkórus Kodály-darabja, művészi nivójú a kamarazene s a kórusszámok. Móricz Zsigmond még másnap délutánig maradt Sárospatakon. Meglátogatta szülei egykori hajlékát, alkalmat keresett a régi emlékek felújítására s időt keresett arra is, hogy meglátogassa a főgimnáziumnak a tanítási munkáját. A múlt emlékeivel megrakodva búcsúzott el délután a tanári kar és az ifjúság egy lelkes csapatától, de itt hagyta közöttünk sok szép gondolata mellett egy szép napnak az emlékét és közvetlen vonzó egyéniségének varázsát. Május 25-ikén, a harctéren elesett hősök emlékének a megünneplése volt főiskolánk további jelentős ünnepnapja. Ünnepélyünk, amely d. e. 11 órától folyt le, teljesen kifejezésre juttatta a nagy gyászünnep érzései, méltó volt a hős pataki diákok emlékéhez. Itt Hubay Lajos theologus, a „Hittanhallgatók Egyleté"-nek az elnöke tartott költői szépségű, mélyen átérzett ünnepi beszédet, amelyben hősi halált halt pataki diákok áldozatát az evangéliom megvilágítása alá állította. Az ünnep hangulatához teljesen hozzá simult a főiskolai kórus három precízen előadott darabja (Szabados: Hiszekegy, Verdy: A rab zsidók éneke, Radnay: A hősök emléke). Hasonlóképen illeszkedtek az ünnep hangulatához a szavalatok is. Fiedler István gimn. tanuló, Torday Ányos: Az édesanya fiaihoz c. költeményét szavalta átérzéssel, Técsy Béla Gyula diáknak: A boldog nagy időkhöz c. versét adta elő mély kifejező erővel és elragadó hatással. Ez a szép ünnepély is mély nevelői hatásokkal építette ifjúságunk lelkét, de fokozta a jelenlevők hazaszeretetét is.