Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

158 jelen volt s a balszárnynak ő volt vezére.

8 Hogy mit jelentett Szapolyaira Perényinek Tokajban való megjelenése s általában milyen súlyos egyéniségnek tartották Perényit, bizonyítja Kállay Jánosnak Báthory Andráshoz írott levele, melyben szó van Szapolyairól: „. . . ego illum minimé elégi, sed Dominatio vestra unacum Paulo archiepiscopo et Petro Pereny elegistis et elevastis in castro Thokay. . ."

9 Hogy mi vitte őt Tokajba, különfélekép commentálják, de általában anyagiakra vezetik vissza e lépését. A mohácsi ütközet után ugyanis őseinek várát, Sárospatakot ősi jusson elfoglalta a Mohácsnál elesett utolsó Pálóczy özvegyétől.

1" Az lett volna tehát az indító oka Tokajban való megjelenésének, hogy Patakot a maga részére biztosítsa Szapolyai által, aki őt Tokajba hívta. Hiszen akkor még Szapolyai nem is volt király! Legfőbb indító oka az ő Tokajban való megjelenésének az ország helyzetén való segíteni akarás volt. Hiszen, ha minden feltevést elfogadunk, akkor oda jutunk, hogy a tokaji gyűlés résztvevőitől minden jó szándékot meg kell tagadnunk s egyetlen tényezőre, az önzésre kell redukálnunk megjelenésük indító okát. Sperfogel jólértesültségét nem vonjuk kétségbe, azonban nem fogadhatjuk el fenntartás nélkül azt a gyanúsítást, mellyel a Tokajban megjelenteket illeti: „. . . qui Tokaini eo tempore consilium pro sua utilitate et beneplacio habuerunt."" A „. . . cum exiguo Regni fructu, sicut compertum est"

i

a a Ferdinánd-párti krónikás tipikus megjegyzése. Kénytelen vagyok Sperfogelnél hosszasabban időzni, hogy rámutassak, mily igazságtalanul és alaptalanul vádolja Perényit. Az a felhívás, melyet Tokajból a királyi városok — Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben — kaptak, világosan mondja, hogy míg a királyválasztás megtörténik, az eléggé elhanyagolt várak karbantartására, védelmezésére fizessenek 300—300 forintot Perényi Péter temesi gróf kezeihez.

1

3 Sperfogel 250 frt-ról beszél s megjegyzi, hogy be is fizették béke kedvéért az összeg felét. Szapolyai később — királlyá választása után — felhívta az eperjesieket, hogy a rájuk eső hátralékot fizessék le Perényinek (aki ekkor már erdélyi vajda) s egy tarackot is küldjenek teljes felszereléssel. Szapolyai ebben a felhívásban kifejezetten jelzi, hogy a Tokajban kivetett összeg Temesvár védelmére volt rendelve : „. . . videntes et considerantes exigentiam, et necessitatem Castri nostri Themesiensis ... in subsidium eiusden Castri..."

1

4 Sperfogel 8 Istvánffy : Regni Hungarici História, Köln, 1724, VIII. könyv, 79.1. 0 Bunyitay—Rapaics—Karácsonyi: Egyháztörténeti Emlékek (rövidítve E. E.) I. 419. ,

0 Istvánffy: i. m. IX. 84. 1. 1

1 Wagner: Analecta Scepusii, pars II. 148. 1

2 Wagner: i. m. 148. 1

3 Pray : Epistolae Procerum, I. 266. 1

4 Waner: Diplomatarium comitatus Sarosiensis, 251—252. 1.