Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

157 süllyedt.' A 36 esztendő minden bűne, minden mulasztása éreztette hatását Mohács után; a vereségokozta rémület és bizonytalanság ülte meg a lelkeket, úgy a tömegét, mint egyesekét s nem az eszmék, hanem a befejezett tények

2 játszottak nagy szerepet a cselekedetekben. Az előző korszak oly hangos köznemesi tömegei szervezetlenül, vezér nélkül állottak s várták, hogy mit hoz a holnap. A nagybirtokú nemességnek sem volt igaz vezére, hiszen Szapolyai Mohács előtt hol a fő- hol a köznemességgel tartott magasra törő céljai érdekében; bár kétségtelen, hogy Mohács előtt a király után senkinek sem volt annyi tekintélye, mint neki és senki sem volt különb hadvezér, mint ő.

3 E bizonytalan helyzetben a nagybirtokú nemeseknek lett döntő szerepük, mert katonailag csak ők jöhettek számításba. Az ország leggazdagabb embere pedig Szapolyai volt, akinek szanaszét fekvő birtokai a legnagyobb anyagi és katonai erőt képviselték. A Szapolyai család birtokai már a Mátyás halálát követő években — a horvátországi birtokokat nem számítva — 25 megyében több, mint 12.000 jobbágytelekre rúgtak.

4 Még a gyenge központi hatalommal szemben is óriási erőt képviselt a nagybirtok a maga sajátos dominusi-servitori rendszerével; Mohács után pedig országvédelmi szempontból egyenesen morális alapot nyert, mint azt mesterien rajzolja Szekíű Gyula/' Ha valaha, úgy Mohács után nemzetmentő szerep várt a nagybirtokú nemességre. Nem csodálkozhatunk tehát, ha előállott Szapolyai János és régi titkos vágyát" óhajtotta realizálni nagy hatalma érzetében. De nemcsak birtokaira, hanem érzelmi tényezőkre is támaszkodhatott: most hozta meg kamatait 1514-iki szereplése; 1505 sem volt még feledve a nemesi tömegek előtt s ami a legfontosabb, közvetlen oltalmat, a haza megmentését remélték tőle. Ily körülmények között hivta össze Tokajba azt az értekezletet, mely az ő megválasztását előkészítette. Végeredményben azonban nem a koronára való jogcím boncolgatása, hanem a veszélyes helyzetben oly igen érvényesülő opportunitas sorakoztatta mellé az ország legnagyobb birtokosait és a tömegeket. Ott volt Tokajban Perényi is, aki az országból kivonuló rabló-pusztító török csapatokkal előzőleg harcba bocsátkozott.

7 Politikai szereplése e gyűléstől számítható, bár Mohácsnál is 1 Mohácsi Emlékkönyvben: Bruckner Gy.: Magyarország belső állapota a mohácsi ütközet előtt 11—36. 2 Salamon F.: Magyarország a török hódítás korában. II. k. 91. 1. 3 Salamon F.: i. m. 83. 4 Acsády Ignác : Régi magyar birtokviszonyok, Bpest, 1894. 33-34.1. 5 Hóman—Szekfű: Magyar történet, IV. k. 170—230. 1. 8 Mohácsi Emlékkönyvben: i. m. 32. 1. 7Jászay P.: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után, 31. 1.