Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

168 Felmerülhet most már a kérdés: van-e rá valamelyes mód, miszerint védekezhessünk a dilettántizmus és könnyűzene káros tendenciája ellen ? A feleletet megadhatom abban, hogy ha a nagyközönség zenei Ízlését sikerül nemesebb irányban nevelnünk és ezzel érdeklődését a művészi alkotások felé terelnünk, akkor a majdnem kizárólag üzletre baziro.ó korcs irányzatok publikum nélkül maradnak és szinte önmaguktól megszűnnek. Hogy pedig a nagyközönség ízlését mely eszközökkel lehet helyesebb irányba nevelnünk, ennek többféle lehetősége közül felemlítem azt, amely az egyik leghathatósabb és bennünket legközelebbről érdekel és ez az iskolai énektanítás. A különféle tipusu iskolák tanterveiben az iskolai énektanítás célja a következő kívánalmakban jut kifejezésre : felébressze és fejlessze a zenei érzéket, fejlessze és ápolja a hangadó szerveket, hathatós eszköze legyen a kedély művelésének, a vallásos, hazafias és esztétikai érzelmek, valamint a társas szellem ápolásának. Amig a tantervek egyfelől ilyen gazdag eredményt igérő célokat tűznek ki, másfelől — sajnos — a lehető legminimálisabbra redukálják az énektanításra fordítható időt. Sok mélyreható paedagogiai vitatkozás során hallottam elhangzani azt a véleményt, hogy manapság úgyszólván minden iskolatypusnál szinte túlteng az intellektuális kiképzés és emellett teljesen háttérbe szorul, sőt hiányzik az érzelmi nevelés. Nem mondok ujat azzal sem, midőn azt állítom, hogy az érzelmi nevelésnek egyik legnagyobb eredményt hozó eszköze épen az ének- és zene tanítása, hiszen ezt már a spártai nép is belátta és amint tudjuk, az egyoldalú testi nevelés mellé a zenét kívánta taníttatni ifjúságának. A legnagyobb hála és elismerés illesse meg azon iskolák elöljáróságait, akik az ének- és zeneoktatás komolyabb jelentőségét belátva, a tanterv szűkkeblű intézkedései dacára is megadják a módot és lehetőséget az ének- zenetanítás intenzivebbé tételére. Itt a sárospataki főiskolában az elöljáróság bölcsessége folytán megadattak ezek a lehetőségek, mivel a gimnáziális tagozatnál az alsó osztályokban heti 2—2, a felső osztályokban pedig heti 1—1 óra fordítható énektanításra, dacára a konventi tanterv intézkedésének, mely az alsóbb 4 osztálynak heti 1—1 órát ír elő, a felső osztályokra nézve pedig egyáltalán nem intézkedik. A másik tagozatnál, a theol. akadémiánál az egyházi ének- és harmónium tanulásának kötelezővé tételével jutottunk előnybe a többi theologiával szemben. Igaz viszont az is, hogy a sárospataki főiskolát e téren is elkötelezi a mult, hiszen itt van úgyszólván a legnagyobb múltja az énektanításnak. A legelsők egyike az összhangzatos éneklés bevezetésében és a neves főiskolai kórus az ország legrégibb szervezett énekkara.