Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928
159 Plücker német fizikus vette először észre 1859-ben, utána Hittorf, Crookes, Goldstein, Hertz tanulmányozták tüzetesen. A katódsugarak tulajdonságai között legnevezetesebb, hogy mágneses tér, valamint elektrosztatikai erőtér hatására is eltér egyenesvonalu irányától, vagyis a katódsugár úgy viselkedik, mint egy hajlékony vezető, melyben áram van. A kitérés irányából arra lehet következtetni, hogy a katód felületéről merőlegesen kiinduló katódsugarakban negativ elektromos töltésű részecskék vannak. Ezeket a szemmel nem látható részecskéket Stoney után (1874) elektronoknak nevezik. A katódsugár részecskék, minthogy tömegük van, tehetetlenségüknél fogva megtartják egyenesvonalu irányukat és sebességüket. Az üvegfalába beleütközve, annak molekuláit rezgésre keltik s így elő áll a fluoreszcencia, a kinetikai energiának átadása pedig a hőhatást hozza létre. A mágneses és elektromos térben való eltérítés a részecskék mozgásegyenleteiből ki is számítható, amelyek aztán módot nyújtanak a katódsugárrészecskék úgynevezett fajlagos töltésének meghatározására Itt említhető meg, hogy az elektrolízis jelenségei már régebben amellett tanúskodtak, hogy az elektromosság is atomisztikus szerkezetű, azaz elemi töltésekből van összetéve. A katódelektron fajlagos töltése 1850-szer akkora, mint a hidrogén ión fajlagos töltése. Ezek az eredmények újabb kérdéseket vetettek fel az elektrónelméletben. Vájjon elektromos töltésük is egyenlő-e ? I. I. Thomson, utána H. A. Wilson, majd pedig Millikan végeztek erre nézve kísérleteket s a mérések igazolták, hogy a hidrogénión töltése akkora, mint az elektroné. Ez pedig azt jelenti, hogy az elektron tömege 1850-szer kisebb a hidrogén atom tömegénél. A további kiséríetek újabb meglepetésekkel szolgáltak. A nagy sebességű elektronoknál, mint a rádium /? sugarainál Kaufmann nyomán azt találták, hogy a fajlagos töltés kisebbedik. Minthogy az absolut töltés értéke a mai ismeretünk szerint egy meghatározott állandó mennyiség, 1 fel kellett tehát tenni, hogy a sebességgel megváltozik a tömeg. Ez a megismerés azonban a Newton-féle felfogással egy új fogalom bevezetését tette szükségessé, minthogy Newton szerint a tömeg a test jellemző adata, mely független a sebességtől. Az elektron tömegének a nagyobbodása az elektromágneses tömeg, ennek a sebességtől való változását a Lorenz-féle formula fejeze ki: Az elektronelmélet ezen a ponton az Einstein-féle relativisztikus mechanikával is érintkezik. A radioaktivitás elmélete intézte az első nagyobb támadást a klasszikus fizika ellen. Az atomszerkezeti kutatásokat új irányba v az elektron sebessége c a fény sebességei 1 Az elem töltés értéke: 4 77. 10— 1 0 absz. el. sztat. töltésegység.
