Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

10 szerte, minden derűsebb szinbe öltözött. Barátságosabban bó­logattak az iskolakert öreg fái. Derültebben mosolygott az öreg főiskola s még az ég is fényesebben ragyogott felettünk. A szövetség alakuló közgyűlése letárgyalta alapszabályait, megválasztotta tisztikarát. Az ünnepség főbb pontjai: a meg­választott elnöknek, Kazinczy Gábornak Patak szeretetétől izzó elnöki székfoglalója, egy öreg diáknak: Pálóczy Horváth Zoltánnak a főiskola diákjaihoz intézett bizonyságtételszerű beszéde és Marton Jánosnak főiskolánk aktuális kérdéseiről tartott szuggesztív erejű elmefuttatása. Az örömnek és a hálá­nak az érzése oly magas fokra emelkedett ez ünnepen, aminél magasabbra már nem is emelkedhetett. A P. D. O. Sz. nem lehet, nem is akar lenni pusztán a régi emlékeken való merengés puha párnája vagy pusztán baráti kapcsolatok ápolója. A P. D. O. Sz. minden erejével bele akar kapcsolódni a főiskola örök céljainak szolgála­tába. Alig hogy megalakult, máris jótékonyan éreztette ebben az irányban hatását. Amikor a mult év vége táján pillanat­nyira megingott a főiskola felfelé törésében, az Öreg Pataki Diákok voltak, azok, akik megfújták a Sp. Ref. Lapok után a vészriadót. Ők voltak azok, akik vállukkal támogatták az ingadozó főiskolát. A folyó évi január 24-iki miniszteri kül­döttségi járásunkon az ő személyük volt az. amelyik szim­patikus légkört támasztott körülöttünk. Kezükbe vették a sajtó hatalmas fegyvereit s mindig ékesebb tollal írták be Patak szeretetét az egész nemzeti közvéleménybe. S hogy az öreg főiskola támogatásával mindig magasabbra emelje fejét, mindig új és új tervekkel szövődik bele a Szövetség annak életébe. Tanácskozik, agitál, egyre új barátokat szerez, méltó módon akarja kivenni részét a főiskola 400-ados jubi­leumának előkészítéséből. Tervbe vette Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos szobrainak az iskolakertben való felállítását. Friss élet pezsdül mindenütt kezdése nyomán s lehetetlen fel nem ismernünk, hogy mind e friss tavaszt árasztó kez­dések mögött a szövetség buzgó elnökének Kazinczy Gá­bornak szive dobog. Az ő fényes eszményeken csüggő lelke, derűtől, jóságtól sugárzó örök ifjúsága az alapja ennek a szövetségnek. Áldja meg Isten mind a két kezével! Főisko­lánk szeretetében a szövetség céljainak szolgálatában méltó társa Panka Károly, a Pataki Diákok Szövetségének alelnöke. Nem mehetünk tovább anélkül, hogy e diákszövetségnek jelentőségéről ne szóljunk még egy pár szót. Tanítványi szivek szeretetét, háláját, örömét gyűjti össze az ország min­den részéről s alig van valami, amiből földi viszonylatokban inkább táplálkozhatnék ez iskola falai között folyó munka, mint ezekből a javakból. Minél inkább körülárasztja főisko­lánkat széles rétegek megértése, szeretete, annál forróbbak a tantermekben a bizonyságtételek, annál fenköltebbek a gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom