Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1926

13 álló igazgató-tanácsosa március 23-ikán töltötte be alsózempléni gondnokságának 40-ik évfordulóját. Ez alkalommal a főiskola nevében mi is szivesen siettünk üdvözlésére, hiszen egyházmegyei gondnokságának jubileuma csaknem összeesik igazgató-tanácsosságának jubileumával. Áz igazgató-tanácsban ma már Dókus Gyula világi gondnokon kivül senki sincs abból a díszes gárdából, melyet világi uraink és egyházi vezetőink legelőkelőbb és legbuzgóbb tagjai alkottak. Azaz él még kettő, de ezek már rég nem tagjai az ig.-tanácsnak. Az egyik egyházkerületünk nagyérdemű világi elnöke és főiskolánk atyai szívű pártolója és legfőbb vezetője, akit most is szerencsénk van közöttünk üdvözölni, Dókus Ernő főgondnok úr személyében. A másik Dr. Szánthó Gyula, aki akkor mint a gazd. választmány képviselője volt az igazgató-tanácsban. A többiek bizony rég letették az élet szerszámait s a mai nemzedék soknak a nevét se ismeri, az emlékük is szinte elenyészett. Jól esik megállanunk e 40 éves jubileumnál és hálát adni a Gondviselésnek, hogy Meczner Bélát a főiskolának adta, mert benne mindenkor meleg, szerető és megértő szivü embert kapott főiskolánk. Szeretettel üdvözöltük jan. 1-én Radácsi György és 10-ikén Makláry Pap Miklós nyugalomban levő tanárokat abból az alkalomból, hogy a gondviselés beengedte tölteniök 80-ik életévüket; Kovácsy Sándor szintén nyugalomban levőt pedig febr. 1-én abból az alkalomból, hogy 50 éve kezdette meg rendes tanári munkáját a gimnázium I. osztályában. Azt hiszem, nem mondok sokat, ha ismételten kinyilvánítom, hogy nevezettek annyira hozzá vannak nőve a sárospataki főiskola szelleméhez és annyira részét képezik a főiskola történetének, hogy a megbecsülés és megtiszteltetés a mindenkori pataki főiskolának is csak érdemére válik. Az iskolai év elején szept. 28-ikán lelkes és szivreható találkozó volt főiskolánkban, azoké, kik 40 évvel ezelőtt tettek első lelkészképesítő vizsgát. Oly osztályból jöttek össze a találkozók, mely az abban az időben nagyon szorgalmasnak nevezhető tanuló ifjúságból is magasan kiemelkedett elért eredményeivel. Élükön áll Dr. Rácz Lajos, theol. igazgató, a sárospataki ref. főiskolának kétségkívül egyik legképzettebb és legértékesebb tanítványa. Az iskolai év megnyitása, szünetei és bezárása szabályzatainknak megfelelő volt. A munkát megkezdettük aug. végén s nem nyújtottuk meg a nagy szünidőt szept. 15-ig, egyrészt azért, mert nem voltunk eléggé meggyőződve annak hasznos és szükséges voltáról, de másrészt azért is, mert megkezdett munkánk közben kaptuk az értesítést a miniszter határozatáról. így módunkban se volt a szülék értesítése. Nem is lett belőle semmi zavar. Csak az év végén forgatta fel minden berendezkedésünket a kanyaró-járvány, mely