Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

8 zése után a theol. tanári fizetésrendezés, bár a theol. kar a leg­mélyebb hálával emlékezik meg az igazgató tanácsnak a főtiszt, egyházkerület 1924. évi őszi közgyűlése elé terjesztett fizetésrende­zési javaslatáról, a theol. tanárok külföldi tanúlmányútjának lehe­tővé tétele és rendszeresítése, a gyakorlati lelkészképző megva­lósítása — a legközelebbi feladatok. A gimnáziumban a tanítás rendes menetét semmi nem zavarta. Az eredményről Ady Lajos kir. tankerületi főigazgató 1924 nov. 27-iki hivatalos látogatásakor azt a kijelentést tette, hogy: „az iskola oktató-nevelő munkájánál a fejlődés törés nélküli grafikon vonallal érzékeltethető" (1. értekezleti jkv). Egyház­kerületünk 1924 évi őszi közgyűlése némi ellentétben a köz­iskolai szék javaslatával az igazgató-tanács felterjesztése alapján, már a theol. akadémiára való tekintettel is, főgimnáziumunkat klasszikus typusunak jelentette ki. Arról ugyan még szó sem lehet, hogy a typusválasztás a létszámra vonatkozólag, valami hatást gyakorolt volna és valószínűleg nem igazolódnak azok az aggo­dalmak, amelyek a typusválasztással kapcsolatban felmerültek. Ellen­ben tény az, hogy az első osztály felé oly magas a létszámözönlés, hogy állandóan napirenden tartja a párhuzamos osztályok felállítá­sának a szükségességét. Az uj tanterv minden részletében még ma sem ismeretes. Amiben megint nyilvánvalóvá válik, hogy az uniformizáló állami iskola s közoktatásügyi törvényeink mellett minő csekély a ref. iskolák tanügyi autonomiája. A tanterv és iskolatypus megalkotásá­nak munkájában egyházunk alkotó munkát nem végez. Ismételten rámutattunk már, hogy egyetemes konventünk ebbe a kényelmes, de lassan ránk nézve végzetes szerepbe ne nyugodjék bele. De — sajnos — egyetemes ref. egyházunk gondolkozása e tekintetben annyira nyugalmas, hogy majdnem mozdulatlan. Az utólagos véle­ménynyilvánítások és rekriminációk vajmi keveset érnek. Világos, hogy ez nincs rendjén. Önálló térül nekünk, úgy látszik, csak iskoláink benső élete és nevelési rendjének munkája marad fenn. Azért fontos a mostani év kezdése: a gimnáziumi internátus rendszeres megindítása. Egyházkerületünk mérhetetlen reménykedéssel és boldog várako­zással tette le e téren sok-sok hőn ápolt gondolatának szolgálatát a dr. Batta István főgimn. tanár, volt kolozsvári mintagimnáziumi igazgató kezébe, akinek munkaerejét, alkotó képességét és nevelő készségét lekötötte erre a célra. Alig egy évről van még szó. S a taníttató közönség felfigyelt. A legélénkebb a tudakozódás gimn. internátusunk után. Ady Lajos tankerületi főigazgató is így nyilatkozik: „Nagyjelentőségű kezde­ményezésnek tartom, hogy az intézet megvetette az internátus alapját. Általában véve az ősi kollégium vezetősége dicséretes érdeklődést és áldozatkészséget mutat e legújabb intézmény iránt. Jól tudom, hogy az internátusnak még csak lassú és fokozatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom