Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

83 pataki tanárhoz, Sophokles és Lukanus fordítójához, a görögmagyar szótár egyik szerkesztőjéhez írott levelét az Abafi Figyelőjében 1876-ban; Kovásznai Sándor mvásárhelyi tanárnak Szombathi János pataki tanárhoz írott levelét, melyben arra kéri Szombathit, hogy per omnia Musarum sacra, Gyöngyösi István verseit egybeszedvén, igyekezzék újra kiadni, mert a budai typographus legények úgy elrontották az aranybetűkre méltó verseket, hogy sok helyen egész rendeket kihagytak. (Kovásznai szerint a Gyöngyösi verseinél szebb és kedvesebb munka még eddig magyar nyelven nem született.) Kazinczy Ferencnek is kiadta 5 addig ismeretlen levelét az Irodalomtört. Közleményekben (1893), melyek közül egyet Szombathi Jánoshoz, egyet Terhes Sámuelhez, egyet Vay Istvánhoz, a pataki főiskola gondnokához, egyet Szalay Sámuel tiszáninneni püspökhöz írt. Korrajzi tartalmánál s irodalomtörténeti vonatkozásainál fogva méltán tarthat igényt az érdeklődésre Felsőbányai István ref. lelönéletirása magyar versekben (1740-ből, 43 versszak), melyet Révész Imre Figyelmezője 1877-iki évfolyamában adott ki. Értékes tartalmuknál s jellemző erejüknél fogva becsesek azok az emlékbeszédek, melyeket egy-egy kiváló író vagy tanár felett tartott. Nem egyszerű, a szó közönséges értelmében vett emlékbeszédek, hanem essayek, komoly tanulmányok, melyek közül némelyikben korrajz is, a koreszmék hatásának élénk rajza is, iskolatörténet is olvasható. Ilyen pl. a Fáy András születésének századik évfordulóján 1886 május 30-án Kohányban tartottt országos jellegű ünnepélyen tartott emlékbeszéd, mely a Sp. Lapokban és az Abafi szerkesztette Figyelőben (1886) jelent meg. Ez emlékbeszédben Fáy életének, műveinek beható ismerete alapján tömören, hűen, lelkesen jellemzi az írót mint társadalmi reformátort, mint államférfit, mint tudóst, költőt és meseírót, aki működésével mély nyomokat hagyott maga után, ki mint ember és mint hazafi örök példányképül állítható az utókor elé. Hosszú élete egy tanulságos könv, melyre több mint 50 esztendő művelődéstörténetünk van felírva. Erdélyi János emlékezete c. emlékbeszéde, melyet a kiváló férfiú szülőhelyén, Kiskaposon a sárospataki tanár-kar fölkérésére tartott, értékét és jellemző erejét tekintve, a ¥ky felett tartottal együtt kiváló szellemi terméke Szinyei Gerzsonnak. Igaz és hű jellemzése ez a jeles úttörőnek, költőnek, bölcsésznek, műbírálónak s találó méltatása gazdag irodalmi működésének és ama nagy hatásnak, melyet irodalmunk fejlődésére gyakorolt. Értékes a Finkey-testvérpár, Pál és József felett 1874-ben mondott, nagy gonddal kidolgozott emlékbeszéde is, rnely Révész Imre Figyelmezőjének 1874. évfolyamában jelent meg. Ez, a két férfiú életének, tanári és irodalmi működésének méltatásával kapcsolatosan, főiskolánk főleg múlt századbeli 40-es éveinek moz-