Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924
11 ható szerénységgel és abszolút becsületességgel, a figyelemreméltó, mig Nóvák Sándort a sikeres tanári munkán és tanítványai iránti szereteten kivül a költői tehetség, eszményi gondolkozás és lángoló lelkesedés emeli ki, amely néhány gyönyörű költeményében és országosan elterjedt dalában, valamint alkalmi beszédeiben nyilvánul meg. Övezze áldás életöket! A következő negyedszázadban végezzék munkájukat olyan bölcsen, mint amilyen töretlen erővel vitték az első negyedszázad terhét. Bensőséges ünneplésben részesítette a tanári kar az ősz Makláry Pap Miklós nyug. tanárunkat sárospataki tanárrá választatása 50. évfordulója alkalmából. 1924 dec. 6-át választottuk örömünk kifejezése napjául. A nyugalom éveit sok testi-lelki frisseséggel, köztiszteletben élő tanár, sok nemzedék kifogyhatatlan türelmű tanító-mestere, a főiskola legsikeresebb kezű nevelő személyiségei közé tartozott. írt tudományos és népszerűsítő műveket, tankönyveket és más elmetermékeket, jelentős sikereket mutatott fel az iskolai és egyházi adminisztráció terén. De a legnagyobb a tanteremben volt. Ekkor érezte magát elemében. Viaszként tudott bánni a zsenge gyermeklelkekkel és a tiszta érzések kútfejét csalatkozhatatlan művészettel tudta megindítani. Lélek- és jellemképző hatású volt. S ezért nemzedékek szeretete zárta szívébe. Boldogok voltunk, hogy a hivatalos és nem hivatalos részről megnyilvánuló elismerés, tisztelet, hála és szeretet megnyilvánulásait a mi ünnepeltünk megérhette. Elöljáróságunk köréből megemlítjük, hogy ez éven már a legteljesebb agilitással végezte kormányzó tevékenységét, ez éven új igazgató-tanácsosunk, Juhász László gömörtornai esperes. Az 1924 jul. 3-iki egyházkerületi közgyűlés választotta meg igazgató-tanácsosnak a b. e. Bartha József ny. alsózempléni esperes, igazgatótanácsos helyére. Különös örömünkre szolgált, hogy a volt kitűnő pataki diák, neves író és vezető egyházi férfiú itt is érvényesítheti lelkének hevülő lángját és a gyakorlati munka végzésében és vezetésében egybegyűjtött tapasztalatait. Illesse e helyről is tiszteletünk szava két nagyérdemű igazgatótanácsosunkat : Vadászy Pál sajószentpéteri lelkész, felsőborsodi tb. esperest, aki 1925 ápr. 4-én töltötte be lelkészsége 50-ik évfordulóját és Szent-Imrey Gyula gibárti földbirtokost, akit a Kormányzó úr Őfőméltósága kegye gazdasági főtanácsosi címmel tüntetett ki. Magas koruk akadályozza ugyan már őket abban, hogy közvetlenül élénkebb részt vegyenek főiskolánk ügyei vezetésében, de nevük ereje elevenen él közöttünk s a hű szolgálat drága érzéseire ihlet, patriarchális alakjukról az élet koronájáuak fénye súgárzik felénk. Julius elején a vakációk csendjét volt diákjaink találkozóinak egész sora elevenítette meg. A legdrágább érzések meleg hullámai öntik el az ilyen alkalmakkor a lelkeket s ölelik körül a feledhe-