Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1923

22 dozástani és belmissziói pályaművének megjutalmazására a theol. egyleti pályadíj kiegészítéséül a Pogány Istvánná-alapból 75.000, ill. 50.000 K. 18. Kocsis Sándor III. é. hh., 19. Nemesik Endre I. é. hh. és 20. Nagy Sándor Béla IV. hh., mint kiváló és szorgalmas szavalók a Pogány Istvánné-a\apbó\ 50—50.000 K. X. Pályatételek a theologiai akadémián az 1924—25. iskolai évre. 1. Az 1924—25-ik évi Vay kisebb-díjra (238 K): virágvasárnapi egyházi beszéd irandó szabadon választott szöveg alapján. 2. Az 1924—25-ik évi Vay nagyobb-díjra (268 K): A messiási eszme eredete s alakulása az ószövetség kánonikus, apokrifus és pseudepigrafus könyveiben. 3 Az 1924-25. évi Tóth—Fischer-díjra (200 K): A reformátorok történetfelfogása. 4. Az 1923—24. és 1924—25. évi Péczely-díjra (1042*24 K) : Pláton, a stoikusok és Pál apostol a lélek halhatatlanságáról. 5. Az 1923—24. és 1924—25. évi Kazinczy-díjra: Kazinczy vallási és filozófiai nézetei 6. Az 1923—24. és 1924—25. évi Szeremley-díjra (2.322 26): A katholikus és protestáns erkölcsi felfogás birálatos ismertetése. E pályadíjak méltányos fölemeléséről a theol. akad. szék az 1924—25. iskolai évben is gondoskodni fog. XI. Iskolánk múltja. Főgimnáziumunk a sárospataki ref. főiskola alkotó része. Története tehát az egész főiskola története. Perényi Péter főúr alapította 1531-ben. A Rákócziak idejében, a gyásztizedben, a XVIII-ik században, története egy darab történet Magyarország történetéből. Mostani jellegét a főgimnázium az Entwurf hatása alatt kapta a múlt század hatodik évtizedében. A mai jellegű érettségi vizsgálatot az 1883/84-ik iskolai év végén tartották, de megelőzőleg is érettségi vizsgának nevezték a VIII-ik osztálynak azt a combinált vizsgáját, amelynek a világhistória a maga egészében tárgyát képezte, valamint a fizika és mathematika egész anyaga. A fent említett időponttól érettségi vizsgára állott 1527 tanuló. A főgimnázium igazgatói eleinte évenkint sorban voltak, első három évre választott igazgató: Molnár Lajos 1887-ig. Utána