Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1923

17 kulturadó életbeléptetésével, nem segített pedig azért, mert az nem íolyó szükségletekre adatott, hanem theol. internátus építésének céljára s különben is csak 140 q búza értéket tett ki. A közpénztár táplálására ugyan 3960 kat. holdnyi ingatlana van a főiskolának (amiből 305 hold erdő, 15 hold szőlő), azonban ezek a birtokok túlnyomó részt árvízveszélynek kitett, rosszul csatornázott, vadvizes conditionatus birtokok, amelyek nem hoznak 2—3 q búza holdankénti bért, mint azt sokan gondolják. A sárospataki alsó határban fekvő Györgytarló (2227 kat. hold) pl. békében 100—120 kgr. búzabért fizetett, de a bérlők ilyen bér mellett sem igen boldogúltak s lejáratkor menekültek. A mostani bérlő kat. holdanként 60 kgr. vegyes terményt fizet és a bérlő elleni bérfelemelés iránt indított perünket ez évben elvesztettük, úgy, hogy ez az állapot marad 1926-ig. Akkorra reméljük, hogy az új bérbeadásnál 100—110 kgr.-t elérünk holdanként. Az ugyancsak a sárospataki alsóhatárban levő 360 holdas Bálványos-tanya szintén 1920-ban adatott 6 évre bérbe. A régi bérlő, aki atyja bérleti idejét is számítva, 30 évig volt a bérletben, nem volt hajlandó holdanként 50 kgr. búzát és 50 kgr. rozsot megadni, inkább elment. Az új bérlő ugyan megadta, de nem boldogult s csak hosszas per után volt a birtokból kimozdítható. A főiskola e birtokot házi kezelésbe vette, de így sem lehet lesz holdanként legfelebb 2 q buza átlagos tiszta jövedelemre számítani. Istvánháza (Szolnok megyében 1420 kat. hold) jövedelmének ma circa 40°/

0-át elviszik a telekkönyvileg bekebelezett terhek (bpesti ref. theologia, Nemzeti Színház nyugintézete, moldva— oláhországi ref. missió, 20 tápintézeti ingyenes hely, P. Horváth családi ösztöndíj stb.). Az elmúlt évben felemelt bér címén 1081 q buza bért fizetett tisztán. 1925 okt. 1-ével újból adatik bérbe s bizonyára többet fog fizetni, azonban annak jó részét le fogják kötni az ott szükségessé vált építkezések. Az erdőnk másod- vagy harmadrendű vegyes erdő. Az iskola fűtési szükségletét fedezi, de máshová fordítható jövedelmet nem hoz. A szőlő jövedelme ma nagyon problematikus. Még ha az ingatlanok teljes békebeli jövedelmezőségét elérjük is, akkor sem lesz az több 70—80.000 arany koronánál. Békében pedig a főiskola összbevétele 229.000 ar. korona, kiadása 246.000 ar. korona volt (lásd 1909. évi normál költségvetést igazg. tanács 1909 márc. jkvének 25. pontjában). A kiadás most csökken ugyan 7 jogtanár fizetésével, igy is azonban tetemes hiányokkal kell számolni a jövőben. Már az 1924—25. év költségvetése circa 20.000 arany korona hiánnyal számol. Ennek az eltüntetésére javasoltatott a tandíj felemelése (békében 40 ar. korona volt, a múlt isk. évben 14 ar. korona); az egyházkerületi segély, a theol. államsegély és a gimn. államsegély felemelése. Az állam t. i. a gimn. fiz. kiegészítő államsegélyek revízióját rendelte el és a fenn2