Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1921

5 és elöljáróságunk úgy gondolkozott, hogy egyáltalában nem hajlandó intézetünk két fakultásos főiskolai jellegéről a miniszteri rendelet kedvéért lemondani, azokat a nagy érdekeket, amelyek világi intelligenciánk ref. szellemű neveléséhez fűződnek, a pénz­ügyi tekinteteknek áldozatúl hozni, immár 130 év óta fennálló jogakadémiánkat beszüntetni, ezáltal főiskolánk kulturális és tu­dományos jelentőségét csökkenteni, hanem minden eszközt meg­ragad intézetünk további csorbítatlan fentartására, jogakadémiánk további működésének biztosítására. Első eszköznek tekintette, hogy a rosszul értesült minisztériumtól a jobban értesítendő minisz­tériumhoz felebbezzen s az 1848. XX. t. cz.-re, meg a felekezeti jogegyenlőség követelményére hivatkozva, egyelőre két jogi tan­szék tanári fizetéskiegészitésének folyósítását kérje. A közoktatási minisztérium, — belátva azt, hogy ilyen fontos kérdést még sem lehet incidentaliter, az érdekelt ref. egyház megkérdezése nélkül, a nemzetgyűlés háta megett elintézni, — késznek nyilatkozott a két tanszék áll. fizetéskiegészitésének folyósítására, ha ahhoz a pénzügyminiszter is hozzájárul. Viszont a pénzügyminiszter — hallgat, nem nyilatkozik, talán azért, hogy az idő mindent meg­örlő fogára bizza a kérdés elintézését, hogy esetleg egy újabb tanár-elvesztés esetén a lassú kimúlás, a magától megszűnés veszedelmébe sodorja intézetünket. Tanári karunk, fölismerve e halogató taktikában rejlő veszedelmet, fölismerve, hogy nekünk nem szabad ölbetett kezekkel várnunk a pénzügyminiszter döntését s esetleg helyrehozhatatlanul befejezett tények elé állíttatnunk ma­gunkat: elhatározta hogy a két jogi tanszék haladéktalan betöl­tését fogja elöljáróságunktól kérni, tekintet nélkül a pénzügy­miniszter döntésére. Ha pedig ez utóbbi, tisztán a fiskális érde­kek alapján ütne ki, ez ellen a nemzetgyűléshez és a ref. egyház egyeteméhez fordul oltalomért és támogatásért. A jun. 28 án tartott egyh. ker. közgyűlés tanári karunk és igazgatótanácsunk előterjesz­tését elfogadva, két jogtanári széknek szept. l-re rkivüli jogtanár­ral való betöltését elrendelte. II. Helyettesítések. Az üresen álló tanszékeket mind a három intézeti ág ez évben is belkörü helyettesítéssel látta el, nevezetesen : a) a theologiai kar a gyakorlati theol. tanszék tárgyait, mig az újszövetségi tanszéknél, heti 8 órán, a régi jeles mester: Radácsi György nyug. theol. tanár volt szíves a karnak segítségére jönni ; b) a jogi karon, hol dr. Gerőcz Kálmán, aki az előző iskolai évben szabadságolva volt, szept. 1-én megkezdette tanári műkö­dését s igy vele együtt 4 tanár adta elő a 8 jogtanár tantárgyait; végül c) a főgimnáziumban, hol az 1. félévben a természetrajzi tárgyakat szintén belkörű helyettesítéssel látták el. Itt a II. félév elején sikerűit az üresen álló természetrajzi tanszéket Hallgató Sándor szakvizsgázott tanárjelöltei betölteni, — ellenben a theol. akadémián a gyakorlati theol, tanszék betöltésére irányúló tárgya­lások még nem nyertek befejezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom