Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1917

15 használnak, mert nem lévén kellőképen előkészítve, nem -fogják tudni megállni helyüket az életben. A jogakadémián vizsgázó katona-hallgatóknál már szinte megdöbbentő módon nyilatkozik meg azoknak az is nereteknek a hiánya, melyeket a középiskolában kellett volna elsajátítani. A háború tehát általában megnehezítette a tanárok munkáját, ennek dacára örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem csak szorosan vett tanári kötelességeiket teljesítették lelkiismeretesen, hanem igyekeztek egyéb téren is tisztességére lenni a főiskolának. Első helyen kell felemlítenem azt az ünnepély-sorozatot, melyet a tanári kar a reformatio 400-ados évfordulója alkalmával rendezett. Négy vasárnapon főiskolánk lelkészjellegü tanárai alkalmi egyházi beszédeket tartottak a városi templomban, október— február hónapokban viszont alkalmi felolvasások voltak, melyen főiskolánk mindhárom intézeti ágának tanárai közreműködtek. Tompa Mihály születésének 100-ik évfordulóján a nagy költő emlékének ültünk ünnepet. A theol. tanári kar böjti elmélkedéseket tartott, május 28, 29. és 30, napjain pedig országos jellegű egyházi konferenciát rendezett nagy sikerrel. Tanáraink közül többen igen ér'tékes szakirodalmi munkásságot ís fejtettek ki s közéleti szereplésükkel is hasznára voltak a köznek és tisztességére a főiskolának Ifjúsági egyesületeink egy része a háború miatt nem •alakúit meg. A megalakultakban s az Ifjúsági Közlöny szerkesztésénél elismerésre méltó munkát végzett ifjúságunk, de egyébként, — sajnos — tanulmányi és fegyelmi tekintetben egyaránt erősen jelentkezett a háború romboló hatása. Az iskola is érzi a hadbavonult családfő hiányát és a közerkölcsök általános meglazulását. Főleg az internátus hiánya miatt nekünk még kevésbbé volt módunk ezeket a káros hatásokat ellensúlyozni, mint egyebütt. A főgimnáziumban egyes olyan bűntények is fordúltak elő, a melyek messze felülmúlták a diákos csinytevés fogalmát s a tanári kar és az igazgató-tanács részéről a legerősebb megtorlást tették szükségessé. Az akadémián, főleg a hittanhallgatóknál — mert a joghallgatóknál ezt a fenálló tanulmányirend — sajnos —