Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1916

15 A nemzeti gyász, majd a nemzeti öröm ez egymást követő történelmi eseményeiről, főiskolánk belső életének: váltakozó eseményeire fordul tekintetünk. Ez események egy része a veszteség, a csapás fájó érzéseit kelti fel sziveinkben. Gazdag aratása volt a halálnak. Olyanokat döntött ki soraink közül, akiknek hiányát sokáig fogjuk érezni s akiket nehezen leszünk képesek pótolni. Mély fájdalommal érintette szíveinket kiváló kar­társunknak, Nóvák Lajos theol. akadémiai tanárnak 1917. február hó 16 án pár heti betegség után várat­lanul bekövetkezett halála. A ragyogó tehetségű, nagy tudományú tanárnak, a kiváló egyházi szónoknak sírba dőlte súlyos veszteséget jelent főiskolánknak, közelebbről theol. akadémiánknak, nemkülönben a tiszáninneni ref. egyházkerületnek s az egyetemes ref. egyháznak. Mi — volt tanártársai, barátai és tanítványai — még ma is az elvesztése felett érzett fájdalom friss hatása alatt állunk; még ma is álmélkodva nézünk megszokott alakja, erőteljes, férfias egyénisége után és keressük őt, mintha nem tudnánk belenyugodni abba, hogy ő ma nincs közöttünk; hogy nem hallhatjuk szívhez szóló imádságát és tanulságos beszédét! Óh bizony nagyon érezzük az ő hiányát, de végre is a változhatatlanban meg kell nyugodnunk, Kérjük Istent, állítson méltó utódot e kidőlt jelesünk helyére. Nyugodjék békében, mi mindenkor őszinte tisztelettel és szeretettel gondolunk reá s áldó kegyelettél őrizzük meg emlékezetét. E fájdalomunkra csakhamar ujabb fájdalom követke­kezett Csorna József, főiskolai igazgatótanácsos 1917. márc 1-én bekövetkezett halálával, elöljáróságunknak egy régi oszlopos tagja dőlt ki a nagytudományú, nagy­műveltségű, nemes érzésű és fenkölt gondolkozású férfiú­val, aki a közbizalomból évek hosszú során át viselt igazgatótanácsosi állásában mindenkor őszinte ügyszere­tettel és nagy buzgósággal vett részt a sárospataki főiskola szellemi és anyagi ügyeinek intézésében. Egyház­kerületünk és főiskolánk egyik igaz szívű, hű fiát és munkását, tanári karunk és ifjúságunk igaz jóakaróját és barátját siratja ő benne, akit közelebbről a tudomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom