Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1913

"274 Ez a kéziratos kötet ott volt az Orsz. Magyar Iparművészeti Muzeum által Budapesten 1882-ben rendezett könyvkiállitáson. Leirása olvasható a kiállítási kalauz 12-ik lapján, 19 sorszám alatt. Feltűnő és meglepő, hogy egy 1815-ben, Angyal Márton pataki könyvtárnok által készített jegyzékben (1171.'III. 359. I.) a tartalomjegyzék elüt a kiállítási kalauzban Csontosi Jánostól közölt tartalomjegyzéktől, amennyiben az Angyal leirása szerint ez a Zsolnai-féle biblia a római levéllel kezdődik s a János evangyéliumával végződik s iratási ideje 1423—1425 re van téve. Az Angyal-féle leírás szerepel abban a jegyzékben is, amelyet Kazinczy Ferenc készíttetett 1812-ben Kovachich Márton részére & amely a Magyar Könyvszemle 1881-iki évfolyamában (248—255. 1.) jelent meg. E középkori kézirat felkutatását már megkezdtem, de még eddig eredmény' nélkül. 2. Velyke Gergely Zsoltárkönyve 1522-ből. Magyar nyelvemlék. 226 negyedrét alakú, rideg barátgót irású papiros levélből áll. Teljes. Adataink szerint ezt a nagybecsű codexet Hevessy Sámuel tatai ref. esperes 1764 junius 19-én ajándékozta főiskolánknak. A főiskola tanárai azonban 1779. junius 24-én Gróf Festetics Pálnak, Baranya vármegye főispánjának, a magyar udvari kamara alelnökének, a helytartótanács tagjának, Mária Terézia egyik legbizalmasabb tanácsosának ajándékozták. Jelenleg a hires Festetics-könyvtár tulajdona. Őrzési helyéről Keszthelyi codexnek neveztetik. Kiadta Volf György 1885-ben a Nyelvemléktár XIII-ik kötetében. Hiányzanak továbbá: 3. A fekete, fehér- és szürke barátokkal való beszélgetés. (Versekben páreálta Sz. J. ur. 1781-b5l.) (1171. sz. 306. lap. 1800-ban készített katalógus adata). 4. A váradi török Haszszán basa címeres levele, melyet küldött Szabolcs vármegyére az adó bevétele eránt 1662. Esztendőben. (1379. sz. i.) A hiányzókat itt nem sorolom föl tovább. Ellenőrizhetők részint az 1171. számú, részint a Magyar Könyvszemlében megjelent jegyzékből. Kézirattárunk gazdagságáról és értékéről bárki meggyőződhetik, ha akár az alapcimtárt, akár az időrendes katalógust átnézi. Legértékesebb darabjai kétségkívül a történelem, az egyháztörténet, irodalomtörténet és nyelvészet körébe tartozó kéziratok.