Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1913

273 Nyolc kötet török kézíratunk meghatározására Szilády Áron, vagy Goldzieher Ignác urat fogom fölkérni. A kutatók közül azoknak, akik pl. valamely korszak egyház vagy irodalomtörténetéhez keresnek adatokat, vagy tájékozódás céljából kézirattárunk tartalmával óhajtanak megösmerkedni : az időrendes katalógust kell használniok. Azok pedig, akik egyes személyekre, tudósokra, írókra vonatkozó adatokat kutatnak: a betűsoros cédulakatalógust használhatják sikerrel. A kézirattár törzsanyagán kiviil azokról a kéziratokról és egyház- s irodalomtörténeti tartalmuknál, vonatkozásuknál, vagy könyvészeti jellegüknél fogva figyelemreméltó följegyzésekről is készítettem katalógusokat, a melyek könyvesházunk nyomtatványai között, illetőleg azok tábláin s előzéklevelein elszórtan találhatók. Egy-egy eddig ösmeretlen adat sokszor aranyakat ér. Ennek a rendszernek köszönhetjük, hogy pl. Barczafalvi Szabó Dávid születési éve (1752), amely eddig ösmeretlen volt, egy könyvtárunkban talált bejegyzés (Sándor István: Magyar Könyvesház) alapján megállapítható volt. Eddigi kutatásaim alapján 54 kötetben 96 különböző kéziratot, illetőleg figyelemreméltó följegyzést találtam és katalogizáltam. Ezek földolgozásánál is Dr. Ferenczi Zoltán szakfelügyelő ur utasítása szerint jártam el. E szétszórtan található kéziratok és figyelemreméltó följegyzések maradnak ezután is a nyomtatott könyvek között. A kéziratok törzsanyagába való beosztásukért a colligátumokat szétvagdalni határozott kár volna; nem is említve azt, hogy a gyűjtemény nyomtatványai, a bekötési táblák, az egykori birtokosoktól származó följegyzések a kormeghatározásoknál, a szerzők, gyűjtők kilétének megállapításánál igen sokszor döntő adatokat szolgáltatnak a kutatóknak. Ez irányú kutatásaimat folytatni fogom. Jelentésemben nem hagyhatom említés nélkül azt a sajnálatos tényt, hogy kézirattárunkból több olyan kézirat hiányzik amelyek, egyes följegyzések szerint, régebben megvoltak. Ilyenek például a következők: 1. Szentírás 1425-ből. Latin nyelvű. Papir-kézírat, két hasábon, gót cursív betűkkel kiállítva. Másolta Zsolnai András 1425-ben, A szövegben, mely az apostolok cselekedeteit s a négy evangyélista munkáit foglalja magában, a fejezetek elején csínos vörös inítiálék vannak, valamint a fejezetek inscriptiói is vörösek. 18