Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1912
109 aztán, hogy Descartes-ról, aki müveit részint francia, részint latin nyelven irta, egyes fontosabb kifejezéseket angol nyelven közöl, mert igy találta a Lewes bölcsészettörténetében, miáltal valósággal félrevezeti az olvasót, mert azt a hitet kelti benne, mintha Desc. e fogalmakat eredetileg talán angol szavakkal fejezte volna ki. — De nemcsak a Filozófiai írók Tárának emiitett köteteit, tehát az eredeti forrásokat nem használta fel, a melyek kitűnő és tüzetes bevezetésekkel és magyarázatokkal kisérik az illető irók müveit, hanem a magyar irodalom egyéb idevágó és a Schwegler-íéle műben eléggé felsorolt tanulmányainak sem nézett utánna és nem értékesítette dolgozata érdekében. Lewes és Schwegler a történeti részben egyedüli forrásai 3. A pályamű 42 ritka írású lapra terjed. Külső kiállítása primitív; a lapokat minden margó hagyása nélkül annyira teleírja, hogy a bírálónak sehol nem hagy helyet egy megjegyzésre. Aztán az első laptól kezdve — minden előleges útbaigazítás nélkül — olyan rövidítéseket használ, a melyeket érthetnek a studium-másoló diákok, de nem mindig érthet, vagy tartozik érteni a bíráló. Ilyen rövidítések alkalmazása egy tudományos dolgozatban (h., v., vlmi, subot., D., metaf.-ok stb.) megengedhetetlen, mint a hogy a nyomtatásban nem szoktak ilyet alkalmazni. Helyesírása egyenetlen (filosophiája, 2. 1.; subjectum és praedikátum, 4. I.; posiíivizmus, 7.1.); épenugy mondatainak szerkesztése elnagyolt : hol többes alanyt füz össze egyes állítrnánnyal (10. 1.), hol kihagy a mondatból egy mondattagot. (7. 1.), hol az egyfelől után elhagyja a másfelőlt. Maga a kidolgozás se rendszeres, egyenletes: Descartes-nál felsorolja életének főbb mozzanatait s még azt is megemliti, hol nyugszik, — Berkeieynél. Hume-nál egy szó életrajzi vagy irodalomtörténeti adatot nem ad. Gyakori a miiben a sajtóhiba, kivált idegen szók Írásánál, pl. verrae e. h. verae, Goethe e. h. Goethe, Saucte e. h., Sainte, apetite e. h. appétit. stb. Mindezek alapján, minthogy a pályamunka nem tanúskodik kellő szorgalomról, figyelemről, komoly tanul-